Theresa May: Az EU-csúcs célja a Brexit dátumának elhalasztása

London, 2019. január 15. Theresa May miniszterelnök távozik a parlament londoni épületéből, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást 2019. január 15-én. MTI/EPA/Neil Hall

A brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztása az Európai Tanács soron kívüli ülésének célja a rendezett, megállapodással végződő kiválás érdekében - jelentette ki a brit kormányfő szerdán Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcsra érkezve.

Theresa May azt mondta sajnálja, hogy a londoni parlamentnek eddig nem sikerült döntésre jutnia a kilépési megállapodásról, de azon dolgozik, hogy kompromisszumok árán elfogadják a megállapodást, és az Egyesült Királyság a lehető leghamarabb elhagyhassa az Európai Uniót.

London, 2019. január 15. Theresa May miniszterelnök távozik a parlament londoni épületéből, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodást 2019. január 15-én. MTI/EPA/Neil Hall Forrás: MTI/EPA/Neil Hall

Szerinte több időre van szükség ahhoz, hogy az ország uniós tagságának megszűnése feltételrendszerét és a jövőbeni kapcsolatokat rögzítő megállapodást elfogadja a brit törvényhozás alsóháza.

A zökkenőmentes és rendezett módon való kilépés legkedvezőbb határideje június 30. lenne. Nagy-Britannia a legutóbbi, március végén rendezett uniós csúcstalálkozón meghatározott időben, május 22-én is kész lehet a kilépésre, hogy "egy fényesebb jövő építésébe kezdjen" - mondta May.

Rendkívüli EU-csúcs

Megkezdődött az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója szerda este Brüsszelben, amelynek az egyetlen napirendi pontja az Egyesült Királyság kiválási folyamata, a tagság megszűnési határidejének esetleges újbóli halasztása. Az ülés megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek.

Ezt követően a Brexit után bennmaradó tagországok állam-, illetve kormányfői Theresa May-jel tanácskoznak, aki a várakozások szerint bemutatja terveit a további lépéseket illetően. Végül a huszonhetek munkavacsorát tartanak, amelynek keretében megvitatják a hosszabbítás kérdését. Theresa May brit kormányfő június 30-áig terjedő hosszabbítást kért, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egy évig tartó halasztást javasolt.

London, 2019. március 29. A brit parlament által közreadott, videofelvételről készített kép a képviselőkről a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott parlamenti vitában Londonban 2019. március 29-én. A londoni alsóház harmadszor is elutasította Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást. MTI/EPA/Brit parlament Forrás: MTI/EPA/Brit parlament/-

A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha elutasítják May indokait a további halasztásra, akkor a szigetország pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.
A zárónyilatkozat kiszivárgott tervezete értelmében a huszonhetek bizonyos feltételek mellett készek további halasztást adni Londonnak, de ennek feltétele az is, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen a május végi európai parlamenti választáson, amennyiben a brit törvényhozás addig sem fogadja el a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.

Ha ez nem sikerül, s a választásokon sem vesz részt az ország, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nyitva hagyott végső határidő előtt.
Diplomáciai források szerint a Tusk által javasolt egyéves halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, köztük Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.