Október végéig halaszthatják a Brexitet

Vágólapra másolva!
A 27 uniós tagország vezetői arról állapodtak meg, hogy legkésőbb október 31-ig halasztást adnak a briteknek, de a kilépés ez idő alatt bármikor megtörténhet - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. Theresa May miniszterelnök elfogadta a feltételeket. A brit parlament eredetileg arra hatalmazta fel, hogy június 30-ig kérjen halasztást, így most nyilván újra összeül majd az alsóház. Az azonban gyakorlatilag biztos, hogy pénteken a britek nem zuhannak ki megállapodás nélkül az unióból. A megállapodás lényege: a briteknek május 22-ig el kell fogadniuk a Brexit-megállapodást. Ha ez nem sikerül, akkor EP-választást kell tartani Nagy-Britanniában. Ha nem fogadják el a megállapodást és nem tartanak választást sem, akkor június 1-én megállapodás nélkül kizuhannak az Unióból. Ha megtartják a választást, akkor lép életbe az október 31-ei végső határidő.
Vágólapra másolva!

A brit alsóház a megállapodás nélküli kilépés elkerülése érdekében megszavazta, hogy Theresa May miniszterelnöknek az április 12-i kilépési határidő június 30-ig történő meghosszabbítását kell kérnie.

Az Európai Tanács azonban - ahogy az várható volt - nem ment bele ennyire rövid halasztásba. Ehelyett október 31-ig adott határidőt a briteknek, hogy rendezett körülmények között hagyják el az Európai Uniót, a folyamatot azonban júniusban felülvizsgálják.

A hírek szerint a vita leginkább Emannuel Macron francia elnök és a Tanács többi tagja között zajlott - írja a V4NA. Macron csak az uniós választásokig engedte volna a halasztást, a Tanács többsége viszont a későbbi – december végi vagy jövő tavaszi – határidő mellett volt.

Angela Merkel német kancellár szerint egy rövid halasztás alatt gyakorlatilag esélytelen, hogy a brit parlamentben el tudják fogadtatni a kilépési megállapodást. A végeredményből úgy tűnik, hogy Macron hiába próbálta keresztülvinni akaratát, a Tanács nem engedte, hogy túl szűkre szabják a határidőt. Az október 31. végül azért lehetett minden félnek megfelelő időpont, mert az új Európai Bizottság november elején veszi fel a mandátumát.

A dátum azért lényeges, mert a várhatóan szoros versenyt hozó uniós választásokat akár el is dönthetik a brit képviselők. Megtörténhet - ahogy azt megírtuk -, hogy a brit Munkáspárt annyi helyet nyer, amivel az európai szocialisták nyernének, így ők adhatnák a Bizottság új elnökét. Szélsőséges esetben megtörténhetett volna, hogy novemberben még a baloldalnak van többsége Brüsszelben, majd a britek kilépnek, és decembert már néppárti többséggel, de még a novemberi viszonyok alapján megválasztott Bizottsággal kezdi meg az Európai Parlament.

A franciák megnyugtatása érdekében a V4NA értesülései szerint bekerült a dokumentumba, hogy az EU-27-ek a britek nélkül is folytathatnak egyeztetéseket a Brexit utáni időszakra vonatkozó döntésekkel kapcsolatban. A feltételek szigorításának pontos részleteiről ezekben a pillanatokban is vitáznak az uniós vezetők.

Ennek hátterében az áll, hogy a Brexit-párti brit konzervatív politikus Jacob Rees-Mogg korábban azzal fenyegetőzött, hogy ha az unió nem megy bele a határidő rövidebb kitolásába, akkor a britek belülről fogják megzavarni az uniós törvényhozás munkáját. Valószínűsíthető az is, hogy a brit EP-választáson sok olyan képviselőt is megválasztanak, aki el akarja hagyni az uniót, az EU pedig nem szeretné, hogy ezek a képviselők érdemben bele tudjanak szólni az EU jövőjébe.

A nyilatkozattervezet alapján az Egyesült Királyságban európai parlamenti választást kell tartani, ha május 22-ig nem tudják ratifikáltatni a kilépési megállapodást, ehhez a V4NA értesülései szerint ragaszkodni fognak a miniszterelnökök. Ha a brit kormány nem tudja elfogadtatni a parlamenttel a megállapodást és uniós választást sem tartanak, akkor június 1-én megszűnik az Egyesült Királyság EU-tagsága.

A brit parlamentben a halasztás kérésére felszólító törvényt 420-110 arányban fogadta el a brit parlament. Továbbra is kérdés azonban, hogy milyen Brexit-megállapodást tud az egyre gyengülni látszó Theresa May elfogadtatni, és az is, hogy egyáltalán hivatalban maradhat-e. A konzervatív párti képviselők többsége ugyanis nem szavazta meg az indítványt.