Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ukrán hírügynökségek szerint a törvény elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló párt 106 honatyája is.
A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát,
a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. A jogszabály kimondja, hogy „nyelvellenőrök” fognak ügyelni a törvény betartására.
A Kárpátalja.ma tudósítása szerint a kijevi parlament épülete előtt tüntetők követelték a képviselőktől az államnyelvről szóló törvény mielőbbi megszavazását. Az elmúlt napokban a nagyrészt orosz ajkúak lakta Harkivban is utcai rendezvények révén gyakoroltak nyomást a parlamentre a nyelvtörvény elfogadása érdekében, illetve művészek, társadalmi aktivisták, egyházi méltóságok is arra szólították fel a Verhovna Rada tagjait, hogy mindenképpen szavazzák meg az ukrán nyelv államnyelvi státuszát megerősítő jogszabályt.
A képviselőkre gyakorolt jelentős politikai és társadalmi nyomás oka az, hogy az idei elnökválasztást nagy fölénnyel megnyerő
Volodimir Zelenszkij nem számít az erősen diszkriminatív nyelvtörvény hívének,
ám a még néhány hétig hivatalban lévő, az elnökválasztás április 21-i második, döntő fordulójában a választók kevesebb mint egynegyedének bizalmát és szavazatát elnyerő regnáló elnök, Petro Porosenko azt ígérte, hogy amennyiben a parlament megszavazza a nyelvtörvényt, ő kész azt aláírásával hatályba léptetni.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott, a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát. A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvény tervezetét.
Ukrajnának le kell állítania a nyelvtörvény vitáját, olyan nyelvi szabályozást kell elfogadnia, amely összhangban áll az európai normákkal, és nem csökkenti az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok megszerzett jogait – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a Nyelvi jogok Ukrajnában címmel az Európa Tanácsban szervezett kerekasztal-beszélgetésen még április 9-én. Németh Zsolt aláhúzta, aggodalomra ad okot az ukrán nyelvtörvény, az ugyanis abszurditásokat tartalmaz, a magánélet területére akarja száműzni a kisebbségi, köztük a magyar nyelvet.
Kijelentette,
Magyarország értetlenül áll a szabályozás előtt, amely tovább növeli az oktatási törvény által már korábban előidézett feszültséget.
Véleménye szerint a helyzet kezelésére az egyetlen lehetőség az lenne, ha Ukrajna megfogadná az Európa Tanács emberi jogi biztosának tanácsát, Dunja Mijatovic ugyanis egyértelműen felszólította Kijevet arra, hogy nyújtsa be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várja meg annak kialakított álláspontját, és csak ezt követően kerüljön sor a törvény elfogadására.
A magyarellenes támadások Kárpátalján a 2014-es ukrajnai forradalmat követően erősödtek fel. Tavaly februárban gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját. Az elkövetők éjjel törték be a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának járdára néző ablakát, és robbanóanyagot vagy gyújtópalackot dobtak az irodába. Az épület földszintje szinte teljesen kiégett, az emeleten nem keletkezett kár.
Akkor egy hónapon belül ez már a második támadás volt a KMKSZ központi irodája ellen. Az előző, sikertelen gyújtogatási kísérlet február 4-én történt.
