Már nem nyomoznak Assange ellen a nemi erőszak-ügyben

Stockholm, 2019. május 13. Eva-Marie Persson svéd főügyészhelyettes stackholmi sajtóértekezlete 2019. május 13-án. A svéd főügyészség újraindítja a nyomozást Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt. Assange ellen 2017-ben megszüntették a nyomozást, mert a férfi Ecuador londoni nagykövetségén bújkált 2012 óta, de a dél-amerikai ország 2019 áprilisában megvonta a menedékjogát, és átengedte a férfit a brit hatóságoknak. MTI/EPA/Anders Wiklund

Svédország lezárja a Julian Assange-zsal, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójával szemben nemi erőszak gyanúja miatt indított nyomozást - jelentette be kedden Eva-Marie Persson svéd főügyész-helyettes.

Persson szerint az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok megalapozottak, de majdnem egy évtizedet követően

a szemtanúknak az üggyel kapcsolatos emlékei már elhalványultak.

Hangsúlyozta: a vádhatóság döntése ellen fellebbezés nyújtható be.

"Az előzetes vizsgálatok során felmerült dolgok átfogó elemzése alapján úgy értékelem, hogy

a bizonyítékok nem elég erősek a vádemeléshez"

- közölte Persson a sajtótájékoztatóján. A 48 éves ausztrál állampolgár ismételten tagadta az ellene felhozott zaklatási vádakat.

Májusban indította újra a svéd ügyészség a nyomozást Julian Assange-zsal szemben, miután a vizsgálatot 2017 májusában megszüntette, és visszavonta az ellene kiadott nemzetközi körözést is, arra hivatkozva, hogy az akkor az ecuadori követségen élő férfi kézre kerítésére nincs esély.

Eva-Marie Persson svéd főügyészhelyettes stockholmi sajtóértekezlete 2019. május 13-án Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

A svéd ügyészség mostani döntése elhárított egy lehetséges dilemmát, a brit bíróságoknak ugyanis két vetélkedő kiadatási kérelem, az amerikai és a svéd között kellett volna dönteniük.

Julian Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoztak utána.

Assange-t azzal gyanúsítják, hogy 2010 augusztusában megerőszakolt egy nőt, az ellene irányuló egyéb vádak időközben azonban elévültek. Valójában azonban nem a svéd vádaktól tartott elsősorban, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb bűncselekményekkel, a többi között

titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.

Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert amíg a nagykövetségen élt, nem jelent meg a bíróságon. Az Egyesült Államoknak történő kiadatás ügyében 2020. február 25-én kezdődik Assange meghallgatása.