Ezek azok a határok - tette hozzá a horvát miniszterelnök Görögországra és Bulgáriára visszautalva -, ahol először lépnek az unió területére illegálisan a migránsok, majd ezer kilométereket tesznek meg embercsempészek segítségével, hogy Bosznia-Hercegovinába, a horvát határ közelébe jussanak.
Andrej Plenkovic szerint
az illegális migráció problémájára Törökországgal közösen kell megoldást találni.
A horvát miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy Brüsszel hatmilliárd eurót adott Törökországnak, hogy megállítsa az illegális bevándorlást.
Kiemelte, hogy
Törökországban, Libanonban és Jordániában több mint ötmillió migráns és menekült várakozik.
Mint mondta, ezeknek az országok kulcsfontosságú szerepük van a probléma teljes körű megoldásban.
Újságírók kérdésre válaszolva, tart-e attól, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök beváltja fenyegetését, és megnyitja a kapukat a migránsok előtt Nyugat felé, Plenkovic azt válaszolta:
tárgyalni kell ezzel az országgal, mert Törökország földrajzi helyzetéből fakadóan, és az ott tartózkodó migránsok, valamint menekültek számából adódóan valóban nagy hatással lehet az illegális migrációs áramlásokra.
Úgy vélte: a Törökországgal kötött megállapodásnak nincs alternatívája.
"Ez az egész EU érdeke, különösen Horvátországé, amely egyike azon országoknak, amely az úgynevezett kelet-mediterráni illetve nyugat-balkáni migrációs útvonalon helyezkednek el" - hangsúlyozta.
A Görögországból Észak-Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Közép-Európa más országaiba vezető, korábbi balkáni migrációs útvonal 2016-os lezárása óta a migránsok más útvonalon -
Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia érintésével - igyekeznek eljutni Nyugat-Európába.
Mára hivatalosan Észak-Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik útlevéllel és megfelelő vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni.
A boszniai-horvát határon mindennaposak a határsértések.