Európa biztonsága: újra kulcsszerepben Magyarország és a V4-ek

Genval, 2019. szeptember 12. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke (az első sorban, k) az új bizottságba jelölt tagokkal egy genvali szálloda kertjében 2019. szeptember 12-én. Hátul a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztosnak jelölt Trócsányi László jobbról az ötödik. MTI/AP/Virginia Mayo

Erősödik a V4-ek befolyása Európában - többek között ezt állapította meg elemzésében a Századvég Alapítvány.

A kutatóintézet munkatársai elemzésükben kifejtették: az Európai Bizottság 2019 júliusában megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen a brüsszeli testület egyik legfontosabb biztosi posztját, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfóliót szánja novembertől Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszternek, magyar EP-képviselőnek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke az új bizottságba jelölt tagokkal - köztük Trócsányi Lászlóval - egy genvali szálloda kertjében 2019. szeptember 12-én Forrás: MTI/AP/Virginia Mayo

Ezzel Magyarország egy kiemelt jelentőségű, az unió jövője szempontjából kulcsfontosságú területet kaphat az Európai Bizottságban

- írták.

Ez elismerés mind az országnak, mind Trócsányi László biztosjelöltnek

- fűzték hozzá.

A Századvég szerint Trócsányi László biztosi pozíciójának elnyerésében és politikai kilátásainak javulásában szerepet játszhat a keleti tagállamok - különösen a visegrádi négyek - szövetségének és befolyásának erősödése.

A régió pozícióját tovább javíthatja, hogy egy kelet-közép-európai, a bolgár Krisztalina Georgieva kerülhet egyetlen jelöltként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére, vagyis a régió adhatja az egyik legfontosabb globális szervezet vezetőjét.

Krisztalina Georgieva Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

A visegrádi tagállamok szövetségét jelentősen szilárdította az elmúlt évek szoros érdekszövetsége is. Erejüket pedig az, hogy mára az unió növekedésének legfőbb motorja Közép-Európa lett

- hangsúlyozták.

Kitértek arra is, hogy a Trócsányi Lászlónak szánt bővítés- és szomszédságpolitika, valamint a migráció közötti elméleti összefüggések már évek óta világossá váltak az európai közvélemény jelentős része számára.

"Orbán Viktor magyar kormányfő joggal mondhatta pár évvel ezelőtt: ha a múltban Európa nem habozott volna, és ha 2015-ben Macedónia, Montenegró és Szerbia már mind az EU-n belül lett volna, akkor az illegális migránsok útja aligha vezethetett volna Németországig"

- értékelt a Századvég.

Az elemzés szerint éppen ezért stratégiai jelentőségűnek kell tekinteni a Nyugat-Balkánt, ahol az európai jelenlét további meggyengülését nem szabad megengedni, hanem éppen ellenkezőleg,

az eddigieknél erőteljesebb "politikai befektetésre" van szükség a keresztény gyökerű Európa

és integrációs közössége, az Európai Unió jövője érdekében.

A Századvég azt írta: "bár vannak biztató jelei a Juncker-bizottság időszakához (2014-2019) képest remélhető politikai hangsúlyváltásnak", az új Bizottság irányválasztását illetően domináns szerepre törő nyugat-európai baloldal, a zöldek, liberálisok és szocialisták, továbbra is kihívást jelentenek majd a bevándorlásellenes kormányok és jövendő biztosaik szempontjából.