Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ez a hét sem telt el magyarellenes provokáció nélkül Erdélyben, hiszen most épp a Magyarországon is híressé vált Csíki Sör manufaktúrát büntették meg 10.000 lejre - közel 700 ezer forintra - a román hatóságok, mivel a 70 százalékban magyarok lakta Székelyföldön magyarul merték a termékeiket reklámozni.
Meg is jegyzik a román hatóságoknak címzett, ironikus, keserű közleményükben:
Köszönjük nektek, hogy a kisebbségek védelmét "példaértékűen" kezelitek. Köszönjük nektek, hogy Székelyföldön a magyart IDEGEN nyelvként ítélitek meg."
Továbbá így írnak: "És nem utolsó sorban köszönjük ezt a 10.000 lejes büntetést, amit azért állítottatok ki, mert Székelyföldön, ahol a lakosság több mint 70%-a magyar, mi vettük a bátorságot, hogy magyar nyelven készítsük reklámainkat. Csak így tovább!"
A múlt hét sem telt el magyarellenes atrocitás nélkül, hiszen ahogy arról az Origo beszámolt, a Craiova-Honvéd Európa-liga-meccsen is elszabadultak az indulatok. A román szurkolók Trianon-pólóban hergelték a magyar drukkereket, majd egy hanggránáttal dobták fejbe az ír játékvezetőt a 120. percben, akit aztán le is kellett cserélni.
A cél nyilvánvalóan a magyar játékosok megfélemlítése volt.
Érdemes megemlékezni az UEFA-öltönyben ácsorgó öreg úrról, akinek láthatóan fogalma sem volt arról, hogy mit kellene tennie. Telefonos segítséget sem kapott, itt az egyetlen megoldás a meccs idő előtti lefújása lett volna, de ezt a vonal túlsó végén lévő „UEFA-ügyeletes" sem mondta el neki.
Aztán megkapták a tanácsot, de nem telefonon, hanem a craiovai rendőri vezetőtől – ne fújják le a meccset, mert ebben az esetben sem a helyi rendezőgárda, sem a meccsre kivezényelt hatóságok nem állnak jót a román szurkolókért.
Magyarul: ha a mérkőzés félbeszakad, akkor nem lesz a stadionban olyan ember, aki meg tudja akadályozni az újabb botrányt, a nézők beözönlését a pályára. Kő kövön nem marad – bizonygatta a román főember, aki tökéletesen tisztában volt vele: a meccset valahogy be kell fejezni.
A csendőrség és rendőrség tétlenül nézte, hogy a Craiova egyes szurkolói Trianon-feliratú pólókban hergelik a román városba érkező szurkolókat. Amint arról a mérkőzést a helyszínen megtekintő Honvéd-vezetők egyhangúan beszámoltak, a románok tudatosan provokálták a magyarokat.
A románok kórusa folyamatosan gyalázkodott, olyanokat énekeltek, hogy „Döglött magyar a jó magyar". A fenti gyalázatos mérkőzést aztán viszonylag olcsón megúszta a román csapat. Az UEFA vétkesnek találta a fegyelmi szabályzat olyan súlyos pontjainak megsértésében, mint tűzijáték használata, tárgyak pályára dobása, rendezési hiányosságok, rasszista magatartás és verekedés a lelátón.
Mindezek ellenére a Craiovának három zárt kapus európai kupameccs mellett mindössze 60 ezer eurós (kb. 19,5 millió forint) pénzbüntetést kell fizetnie.
De hasonlóan felháborító provokáció történt az Erdély fővárosának nevezett, hatalmas magyar történelmi múltra visszatekintő Kolozsváron is, mert ahogy azt az Origo megírta, Gabriel Les szociáldemokrata (PSD) román védelmi miniszter jelenlétében leplezték le szerdán a Budapestet száz éve megszálló román tábornok, Gheorghe D. Mărdărescu egész alakos köztéri szobrát.
A rendezvény szónokai valamennyien azt hangsúlyozták, hogy a román csapatok - szerintük - történelmi tettet hajtottak végre azzal, hogy megszállták Budapestet, és menekülésre kényszerítették a Kun Béla vezette bolsevik kormányt. Ezzel ugyanis távol tartották a kommunizmus rémét Európa szívétől.
Gabriel Les védelmi miniszter beszédében felidézte: az 1918-as román benyomulás után Gheorghe D. Mărdărescu tábornokot az Erdélyben állomásozó román csapatok parancsnokává nevezték ki. Ilyen minőségében indított támadást Kun Béla bolsevik hadserege ellen, és verte vissza a Tisza vonaláig.
A végső győzelmet 1919. augusztus 4-én, a román hadsereg budapesti bevonulásával sikerült elkönyvelni - állapította meg a miniszter, majd hozzátette: három és fél hónapon át Mărdărescu tábornok vezette a magyar főváros közigazgatását, és - véleménye alapján - biztosította „a háború és a bolsevik terror által elnéptelenített város lakosságának az élelmiszert és az alapszolgáltatásokat".
Azt persze elfelejtette közölni, hogy a Román Királyi Hadsereg és az utánuk jövő csőcselék kirabolta Budapestet és a Győrig megszállt Magyarország többi részét is. A románok a különböző - de pontosan mind a mai napig meg nem határozott - becslések alapján több tízezer vagonnyi lopott tárgyat vittek el.
Ráadásul 1919. október 5-én el akarták rabolni a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit, amit Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője személyes fellépésével megakadályozott.
Hálából a Szabadság téren, az amerikai nagykövetség előtt szobrot emeltek Bandholtz tábornoknak 1936-ban.
Íme néhány kép az "örömteli" pillanatról:
Ahogy arról részletesen beszámoltunk, románok ortodox szertartás közepette avattak június elején egy engedély nélkül kialakított parcellát az úzvölgyi temetőben, annak ellenére, hogy semmilyen hiteles bizonyíték nincsen arra, hogy oda valaha is román katonákat temettek volna.
Ott kizárólag az első és második világháborúban elesett magyarok, osztrákok és németek fekszenek végső nyughelyükön, amit a közeli, székelyek lakta Csíkszentmárton tart fenn.
Az emlékhelyet az első világháború után létesítették az Úz-folyó völgyében az 1916-ban meghalt honvédoknak.
Az egész magyarellenes provokáció a szintén közeli, de román többségű, és a mintegy 20 kilométerre fekvő Bákó megyei Dormánfalva román polgármesterének kezdeményezése volt.
Ő döntött úgy, hogy kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére, pedig még az illetékes hatóságok is elismerték, hogy erre nincsen jogalapjuk, és a döntés nemzetközi jogot is sért.
A románok tehát a tudományos tényeknek, saját hatóságaik tiltásának és a törvényeknek ellentmondva mégis ezrével gyülekeztek az úzvölgyi temetőnél.
A románok az élőláncot alkotó székelyföldiekkel szemben próbáltak meg bejutni a temetőbe, a helyi csendőrség pedig látványosan nem tett - ekkor sem - semmit a rend és törvényeik betartása érdekében - sőt, most már alapos a gyanú, hogy szervezte azt.
Jean-Adrian Andrei, a magyar többségű Hargita megye román prefektusa korábban fel is szólította Csíkszentmárton polgármesterét, hogy nyissa ki a temetőt.
A beszámolók szerint a részeg, jórészt fociultrákból álló tömeg magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, miközben az élőláncban álló székelyek békésen imádkoztak.
Románok egy csoportjának végül a temető hátsó részén sikerült bejutnia a területre, zászlórudakkal kezdték el ütni a békés magyarokat, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott a temetőbe.
A magyaroknak végül testi épségük védelmében el kellett onnan távolodniuk. Egy román férfi még fel is mászott a beton emlékműre, és onnan lengette a román zászlót, közben egy hangszóróból a román himnusz szólt.
Az agresszív tömeg, miután elfoglalta a temetőt, kitépte az elesett magyar katonák betonkeresztjei mellé állított mogyorófa kereszteket, és azt üvöltözték, hogy
ki a magyarokkal az országból.
Ezután sor került az ortodox szertartásra, amelynek keretében felavatták és felszentelték a sosem létezett és oda nem temetett román hősök emlékére létesített emlékművet és parcellát.
