Egykor ez volt a legdrágább budapesti ingatlan

2019 tavaszán adták át a nagyközönség számára a felújított Párisi udvart. Szakértők véleménye szerint a szó szoros értelmében szebb lett, mint újkorában. Azonban az épület és annak elődje, a Brudern-ház saját korában is szenzációnak számított. A felújítással Budapest egyik ékköve került vissza az őt megillető helyre. 

A mai Párisi udvar telke a középkori Pest külvárosi részét képezte, a terület majd csak a XVIII. század elején kapja meg a maihoz hasonló alakját. Ebben az időszakban változott a főváros igazi világvárossá. Ennek az időszaknak egyik emblematikus épülete az úgynevezett Párisi udvar.

A ma ismert Párisi udvar átadásának pontos időpontját nem lehet tudni. A homlokzaton jelölt 1909-es év nem az átadás dátumát, hanem a tervezés évét jelöli. Tulajdonképpen az épület neve is megtévesztő, a mai Párisi udvar pusztán örökölte a nevét, eredetileg a Pollack Mihály által tervezett és 1817-ben megépített Brudern-házat becézték Párisi-háznak. A névadás eredete oda vezethető vissza, hogy Pollack a párizsi Passage des Panoramas-t mintaként követte a tervezésben.

Az eredeti Párisi-ház tulajdonosa Brudern József báró volt, aki a XIX. század egyik legműveltebb magyar főnemese volt. Koronaherceg utcai, első emeleti lakosztályán őrizte gazdag régiséggyűjteményét és könyvtárát, ahol télen pompás bálokat és hangversenyeket rendezett. Otthonában gyakran vendégeskedtek a reformkor francia orientációt támogató nemesei: Andrássy Károly, Markó Károly, és sokan mások.

A Brudern-ház volt az történelmi Magyarország első igazi üzletháza. A kétemeletes klasszicista stílusban épült bérházon keresztül vezető kis sétány két oldalán 32 üzlethelyiség állt. Az üzletház akkori megbecsültségére lehet következtetni abból, hogy amikor I. Ferenc osztrák császár és magyar király 1820-ban Budapestre látogatott, ez volt az egyetlen épület, amelyet kivilágítottak.

Brudern-ház (jobbra) a századforduló környékén Forrás: Fortepan/MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM / KEREKES J. ZOLTÁN

Az épület saját korában szenzációszámba ment, megemlékeztek róla a külföldi utazók is beszámolóikban.

Brudern báró 1834-ben bekövetkezett halála után az örökösök a Teleki családnak adták el az épületet, majd nem sokkal később gróf Mikes Árminné birtokába került. Az épületet szépen-lassan kinőtte a környék, elavulttá vált. A nagy városrendezések ideje alatt, 1883-ban úgy döntenek a tulajdonosok, hogy a ház Kígyó utcai részét elbontják, végül 1907-ben a teljes bontásra is sor került. Kellett a hely az újnak.

A Párisi udvar az átadása környékén Forrás: Fortepan/SCHOCH FRIGYES

Az 1892-ben alapított Belvárosi Takarékpénztár a Koronaherceg utca 3. szám alatt kezdte meg működését, azonban hamarosan saját palota építését határozták el. A lebontott Párisi-ház telkét 1907-ban vette meg a takarékpénztár az építkezés számára. Az ingatlanvásárlás érdekessége, hogy az Erzsébet híd megépítése után felértékelődött a telek ára, a korabeli beszámolók szerint rekordösszegért,

Budapest legdrágább ingatlanaként adták el a trapéz alakú telket.

A takarékpénztár pályázatot hirdetett az új székház tervezésére és kivitelezésére, amelyre összesen 43 pályamű érkezett a legnevesebb építészektől. A bíráló bizottság tagjai is mind neves szakemberek voltak, Alpár Ignác, Jakabffy Ferenc, Fittler Kamill döntöttek a pályázatok sorsáról. Bár a Klotild-paloták két épületét is tervező Korb Flóris és Griegl Kálmán munkáját tartották első körben a legjobbnak, a megbízást végül mégis Schmahl Henriknek adták.

Schmahl Henrik több budapesti házat is tervezett, többek között az Andrássy úton a Haggenmacher-házat, a Gschwindt-házat, a Del Medico-házat, az Urániát és az Operaház tervezésében is részt vett. Ybl Miklós karolta fel a fiatal vicepallért, az ő költségén tanulta ki az építész szakmát. Életének utolsó épülete a Párisi-udvarként ismert Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. 1912-ben, 66 évesen, a munkálatok befejezte előtt meghalt.

Schmahl azonban az építkezés alatt megbetegedett, ezért a munkát tervei alapján a partnere, Lipták Pál fejezte be, aki az épület vasbeton szerkezetét is tervezte. A takarékpénztár palotáját háromévnyi építkezés után, 1912-13 körül adták át használatba. Egyes források szerint azonban 1914 nyarán adták át, és 1916-ig tartottak az utómunkálatok. Az épület befejezésének dátumáról nem maradtak fenn levéltári anyagok, ami talán éppen azzal magyarázható, hogy a

tervező halála miatt a sajtóban sem jelentek meg cikkek az átadásról.

Schmahl Henrik a földszintet úgy tervezte meg, hogy betölthesse a korábbi üzletház szerepét, mint korábban 90 évig az eredeti Párisi-ház. Az emeletekre kerültek az irodák, a legfelső szintekre pedig a lakások.

Az arab, mór és gótikus jegyeket ötvöző épület igazi különlegessége a bevásárlóudvart megvilágító üvegkupola, a passzázs luxfer prizmákból álló üvegtető volt, amely felülről nem kap természetes fényt – már eredetileg is villanyvilágítás szűrődött át rajta – mégis ezt a látszatot keltette. A századelőn újszerűnek számító technikai megoldás úgy törte meg a fényt, hogy azt egyenletesen szórta szét, így tökéletes volt üvegmennyezetek kialakítására.

1961 Forrás:Fortepan/BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI OSZTÁLYÁNAK FÉNYKÉPEI

A különlegességek közé tartozik az is, hogy a padlólapok közt szintén voltak üvegelemek, amelyeken keresztül a pinceszint is kapott fentről fényt.

A második világháború során szerencsére nem sérült meg komolyabban az épület, annál inkább megsínylette a kommunizmus évtizedeit.

Az államosítást nem úszhatta meg, ahogy azt sem, hogy a szocialista ízlés szerint kétszer „felújítsák". Az egykori pénztárterem eredeti pompáját az egyik renoválás alkalmával vesztette el végérvényesen. Az épület 1960 tavaszán az IBUSZ-hoz került, sokáig IBUSZ-palotaként emlegették.

IBUSZ-palota Forrás: Fortepan/BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI OSZTÁLYÁNAK FÉNYKÉPEI

A Párisi udvar épületét 1976-ban műemlékké nyilvánították, az ezzel járó védettséget mégis teljesen figyelmen kívül hagyták, amikor a nyolcvanas években a második felújítást elvégezték: a lépcsőházi csillárok üvegezését elbontották, a lépcsőházak díszítményeit egyszerűen lemeszelték, a rézkapaszkodókat pedig feketére festették. Az épület állapota sokat romlott,

a rendszerváltás környékétől az udvar sokáig üresen állt.

1982 Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

A teljes körű és szakszerű felújítása 2014-ben kezdődött. A rekonstrukció során eredeti terveket és levéltári forrásokat is felhasználtak, illetve az Örökségvédelmi Hivatal felügyelete mellett fogtak neki a felújításoknak, ugyanis az eredeti állapot helyreállítását tűzték ki célul.

Hiába azonban az alapos tervezés, az építők számtalan váratlan meglepetéssel találkoztak a bontás során. Sok esetben az eredeti tervek sem stimmeltek, a századforduló munkásai néhol eltértek attól, illetve mivel az egyik legkorábbi vasbeton szerkezetű épületről van szó a városban, a technikai megoldások közel sem voltak tökéletesek. Egy több mint százéves műemléképület restaurálása önmagában is hatalmas feladat, ezt a feladatot nagyban nehezítette az a több évtizedes elhanyagoltság és

szocialista szellemű átalakítás, amelyeket az épület el kellett szenvedjen.

A Párisi Udvar felújítása Forrás: Pataky Zsolt

A felújítások során, amelyik építő- vagy díszítőelemet lehetett, azt a helyszínen hozták rendbe, de az ólomüvegeket külső műhelybe kellett szállítani. Helyreállították az üvegkupolát is, bár az üvegbetétek már nem üvegből, hanem speciális műanyagból készültek. A természetes bevilágítókat már korábban lecserélték, mivel a tartószerkezet nem bírta el az üveglapok irdatlan súlyát.

Forrás: Pataky Zsolt

A Párisi udvar szerkezete és díszítése egyaránt megjeleníti a jelképes hatszöget, ami a méhkaptár sejtjeire utal, tudni illik annak idején ez a pénzintézetek jelképe volt. De méhsejt formája visszaköszön a hotel legnagyobb rendezvénytermének, a Párisi Salonnak az alaprajzában, illetve a kárpitokon és falak burkolatain is.

A felújítás után az épület egy luxusszállodának ad otthont. Itt működik majd a párizsi Hôtel du Louvre után Európában másodikként, az USA területén kívül a harmadik a Unbound Collection by Hyatt hotelje, amelyet a magyar szállodalánc, a Mellow Mood Hotels üzemeltet majd.

Forrás: Pataky Zsolt

A hotelben összesen száznyolc egyedi szoba lett kialakítva, melyek nagy része a belső udvar köré szerveződik.

Az épület kap egy új emeletet, ami a homlokzaton semmilyen változtatást nem jelent, nem is fog látszódni, illetve a plusz teher elviseléséhez a pincében megerősítették az alapokat, amire mindenképpen szükség lett volna.

A hotel megnyitása után is bejárható a passzás, annak ellenére, hogy jelenleg a hotel recepciója, lobbija, egy étterem és egy kávézó foglal itt helyet. A korábbi átjáró jellege megszűnt a területnek, viszont a hotel hivatalos megnyitója után bárki szabadon átsétálhat, ha kedve tartja.