Megjelent egy videó, amin eltávolítanak egy aknát a robbanásban megsérült japán tartályhajóból

Ománi-öböl, 2019. június 13. Az ISNA iráni hírügynökség által közreadott kép a kigyulladt Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták, sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte. MTI/EPA/ISNA
Vágólapra másolva!
Az Egyesült Államok hadserege közétett egy videofelvételt, amelyen az Ománi-öbölben az egyik sérült tartályhajóból valakik eltávolítanak egy aknát. Washington azt állítja, hogy az Iráni Forradalmi Gárda tagjai szerepelnek a videón. Irán reagált az amerikai vádakra, és tagadja, hogy a Forradalmi Gárda tagjai lennének láthatóak a felvételen. Az ENSZ közben - az állítólagos felelős megnevezése nélkül - elítélte az akciót.
Vágólapra másolva!

A felvétel iráni idő szerint csütörtök éjjel 4:10-kor (magyar idő szerint 11:10), a robbanás után 10 órával készült.

Bill Urban, az Egyesült Államok hadserege főparancsnokságának a szóvivője közölte:

írja az Al Jazeera nevű katari eredetű hírportál.

Az Iráni Forradalmi Gárda (teljes nevén az Iszlám Forradalom Gárdájának hadserege) egy fegyveres alakulat Iránban, a perzsa állam haderejének egyik szervezeti ága, melynek legfőbb feladata - az iráni alkotmány interpretációja szerint - az iszlám forradalom "vívmányainak megőrzése", a rendfenntartást és a hírszerzési feladatokat is beleértve.

Az amerikaiak által bizonyítéknak nevezett videóra közben reagált Irán.

Abbas Mousavi, a külügyminisztérium szóvivője, az iráni állami rádiónak nyilatkozva tagadta, hogy a videón a Forradalmi Gárda tagjai lennének láthatóak.

Abbas Mousavi megismételte, hogy az incidensben érintett két hajó személyzetét, összesen 44 főt tulajdonképpen ők mentették meg, azáltal, hogy a perzsa tengeri hatóságok a dél-iráni Dzsászk kikötőjébe szállították őket.

Ahogy az Origo is beszámolt róla, az incidenst követően – még az állítólagos bizonyíték nyilvánosságra hozatala előtt – Washington Teheránt gyanúsította meg a támadással.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter akkor határozottan visszautasította az Egyesült Államok vádaskodását, Zaríf véleménye alapján

Így tett később a perzsa állam ENSZ-küldöttsége is.

Közben Szaúd-Arábia és Nagy-Britannia diplomatái szintén közölték, hogy Iránt sejtik az Ománi-öbölben történt incidens mögött.

A Szaúd-Arábiából Szingapúrba tartó, panamai felségjel alatt hajózó, japán tulajdonban lévő Kokuka Courageous hajó a robbanáskor 14 tengeri mérföldre volt Irántól és 70 mérföldre az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó el-Fudzseirától.

A hajó üzemeltetője hangsúlyozta, hogy

A közelben lévő, a Marshall-szigetek felségjelét viselő, a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég tulajdonában lévő hajón is történt robbanás, amit az amerikaiak szintén kapcsolatba hoztak Iránnal, de

a gyanúsításról egyelőre nem szolgáltattak bizonyítékot.

Antonio Guterres, az ENSZ-főtitkára, a Biztonsági Tanács (ET) csütörtöki ülésén határozottan elítélte a tartályhajók elleni támadást, anélkül, hogy megnevezte volna a felelőst.

A most közétett videofelvételre még nem reagált az ENSZ.