A szakmai látogatás általános tapasztalata, hogy a görögök összességében humanitárius szemüvegen
keresztül tekintenek a 2015-ben kirobbant migrációs válságra, mely alapján morális kötelességüknek
tekintik az Európába érkezők megsegítését, illetve tartós befogadását. Ugyanakkor több interjú
során is elhangzott, hogy
a tömeges beáramlás mérhetetlen társadalmi, gazdasági és egyéb károkat okozott a leginkább érintett görög szigeteken: a turizmus több helyen gyakorlatilag megszűnt, a közszolgáltatások hozzáférhetősége és minősége drámai mértékben romlott, illetve érezhetően nőtt a bűncselekmények száma is.
Szinte valamennyi interjúalany kiemelte, hogy komoly problémát okoz a görög központi kormányzat
és a helyi apparátusok közötti kommunikáció, koordináció hiánya, illetve többen csalódottságuknak
adtak hangot az Európai Unió elégtelen fellépése miatt. Azonban a kritika tárgya nem a
határvédelemben nyújtandó segítség hiánya, hanem a kialakult társadalmi válsághelyzet okozta
károk enyhítésének elmaradása, valamint a migrációs folyamatok megfelelő menedzselésének
kudarca.
Általános vélemény volt továbbá, hogy az EU-nak és a tagállamoknak szolidárisnak kell lenniük a probléma és a terhek megosztásában, miközben a kibocsátó régiók támogatása mellett nyitva kell tartani Európa kapuját az érkezők előtt.
Az úti beszámoló teljes szövege elérhető a Migrációkutató Intézet weboldalán.