A csak Netanjahut kormányfőnek jelölő két ultraortodox párt, az askenázi Egységes Tóra párt és a keletieket tömörítő Sasz párt egyenként nyolc-nyolc mandátumot szerezve tizenháromról tizenhat képviselőre növelte erejét a százhúsz tagú kneszetben (parlamentben).
Meglepetésre bejutott öt mandátummal Avigdor Liberman Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) nevű pártja, és öt képviselővel hozta a papírformát a jobboldali egységpárt, amelyben Netanjahu segédletével három, telepeseket támogató kis jobboldali párt szövetkezett, melyek külön-külön kiestek volna.
Az évtizedekig az országot vezető szociáldemokrata Munkapárt történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el.
Huszonnégyről ötfősre csökkent képviselete a kneszetben, mert szavazótáborának jelentős része átpártolt az új Kék-fehér párthoz. A baloldali liberális Merec párt a küszöb közelében, de bejutott, és a korábbi évek tapasztalata alapján a katonák később befutó szavazatai megerősíthetik. Négy képviselőjük lesz az eddigi öt helyett.
Sikerült elég szavazatot szereznie Móse Kahlonnak centrista Mindannyian (Kulánu) nevű pártjával, de négy mandátumával a jobboldali tömb nagysága miatt várhatóan nem játszik döntő szerepet, mert az új felállásban Netanjahu nélküle is össze tudja hozni a 61 képviselőből álló többséget „természetes szövetségeseivel”: a vallásos és a jobboldali pártokkal, vagyis a jobboldali szövetséggel és Libermannal.
Egyelőre nem jutott be, de a katonák egyelőre meg nem számolt szavazataival még bekerülhet az Új Jobboldal (Hajamin Hahadas) nevű, a telepeseket támogató új jobboldali párt Naftali Bennet és Ajelet Saked vezetésével. Ha helyet cserélnek a kisebbik arab párttal, és azok kiesése árán részesei lesznek a parlamentnek, akkor Netanjahu nagyobb többséggel fog rendelkezni, noha nélkülük is képes megalakítani a csak jobboldali és vallásos pártokból álló következő koalícióját.
Netanjahu ötödször lesz Izrael miniszterelnöke. A politikus
kolosszális győzelemről, elképzelhetetlen sikerről
beszélt hívei előtt.