Baloldali véleményterror: probléma, ha fehér férfiakról neveznek el utcákat

Hollandiai migránsok
The demonstration in front of the IND, Inmigration and Naturalisation Service office during a march, on February 18, 2018, in the centre of Utrecht, to protest against the deportation of refugees to Afghanistan. (Photo by Romy Arroyo Fernandez/NurPhoto via Getty Images)
Vágólapra másolva!
Azok után, hogy a baloldali píszí-lovagok (píszí: politikailag korrekt) az utrechti rendőrséget nyilvánosan megalázták, amiért le merték írni egy bűnügyi jelentésben, hogy a gyerekeket kirabló gyanúsítottak marokkói utcai szlenget használva beszéltek, most már Rotterdam utcanevei sem elég polkorrektek. A szélsőséges baloldali és bevándorláspártiak szerint ugyanis túl sok közterület van elnevezve fehér férfiakról, és ezen sürgősen változtatni kell.
Vágólapra másolva!

Tegnap írtunk arról, hogy Hollandiát is egyre keményebben ostromolja a liberális politikai korrektség csapdája: már nem lehet leírni egy marokkóiról, hogy marokkói, mert az nem elég píszí, még akkor sem, ha csak kivehető a szövegből.

Az utrechti rendőrséget ugyanis azért támadták meg nagyon durván a szélsőséges bevándorláspárti sorosisták, amiért egy gyerekek kirablásával foglalkozó bűnügyi jelentésben le merték írni, hogy a gyanúsítottak

marokkói utcai szlenget használva beszéltek.

A polgármester nem győzött bocsánatért esedezni a rendőrség reakciós aknamunkájáért, mivel véletlenül le merték írni az igazságot. De a legmesszebb a helyi ultraliberális-baloldali bevándorláspárti politikai formáció, a DENK ment el. Ennek a Soros-csoportnak a vezetője, a török származású bevándorló, bizonyos Tunahan Kuzu képes volt olyat is mondani az őt befogadó országban, hogy

Ezzel függ össze az is, hogy most épp Rotterdamban alakult ki egy nagyon komoly vita az utcanevek körül.

A városi önkormányzatban ugyanis úgy néz ki, hogy többségbe kerültek azok, akik úgy vélik, hogy túl sok „fehér férfiről" neveztek már el utcát a városban,

és ezen ideje lenne változtatni.

Az országos terjesztésű, inkább liberális és baloldali Algemeen Dagblad nevű rotterdami újság tüzetesebben is foglalkozik a témával. Azt írják, hogy „több női és kisebbségi név kellene az utcanévtáblákra, ezért Rotterdamban változások lesznek ezen a területen". Nem csoda tehát, hogy egy baloldali megrendelésre készített tanulmány arról értekezik, hogy a rotterdami utcáknak csak 8 százaléka viseli nők nevét, viszont

nincs egyetlen utca sem, amelyet „eltérő kultúrájú" (ez a migránsok, bevándorlók, bevándorló hátterű személyek politikailag korrekt, Soros-kompatibilis megnevezése) személyről neveztek volna el. A változtatást számos baloldali párt, többek között a Zöld-baloldal, a szociáldemokrata Munkáspárt, és a Nida nevű rotterdami iszlamista párt is támogatja.

A szélsőbaloldali píszí-vonaton nincs is fék: a javaslatot a rotterdami önkormányzat már el is fogadta, így megkezdhetik az utcák átnevezését. A tények kedvéért jegyezzük még meg, hogy Rotterdam polgármestere,

Ahmed Aboutaleb egy magát szalafistának valló marokkói születésű munkáspárti politikus,

és lehet, hogy nem áll tőle távol az az igény, hogy Rotterdam utcáit neves észak-afrikai személyiségekről, vagy akár a Korán alapján nevezzék el.

Csak emlékeztetőül: a szalafizmus a szunnita iszlám radikális, keresztényellenes tanokat hirdető ága, amely egész Nyugat-Európában terjed.

Az eszmerendszer

arról is ismert, hogy a magánéletre is kiterjesztik az iszlám tanításának merev értelmezését, míg a dzsihád hívei készek a vallás nevében fegyveres harcot vívni. Közös nevezőjük az antidemokratikus világkép,

az iszlám modern felfogásának elutasítása, valamint annak hirdetése, hogy vissza kell térni a „tiszta elődök" (arabul: asz-szalaf asz-szálih) példaképeihez.

Ennek a változásnak persze mindenki nem örül, a De Telegraaf nevű vezető jobboldali holland napilap szalagcímben hozta le, hogy „A nőknek és a kisebbségeknek prioritása van, a fehér férfit száműzik a rotterdami utcanevekből". Az utcanévtáblák cseréjének gyakorlati végrehajtása viszont nem lesz egyszerű.

Jantje Steenhuis, a rotterdami utcanevekért felelős bizottság vezetője elmondta a helyi Rijnmond TV csatornának, hogy a régi Zuider kórház környékén az utcák a kórház korábbi orvosainak nevét viseli, és ezt így is kellene hagyni. Egy feminista akciószervezet egyébként már tavaly nyáron átragasztott néhány utcanevet, így lett például a belváros egyik fő utcája, amely a Witte de Whitstraat nevet viselte (Witte Cornelisz, a legnagyobb 17. századi holland tengernagy emléke előtt tisztelegve), Beyoncé sugárút. Az igaz ugyan, hogy Cornelisz, a holland gyarmatosítás egy részét levezénylő tengerésztiszt megosztja a holland közvéleményt, de valószínűleg Beyoncé is.

Tehát most ott tartunk, hogy a baloldal és a bevándorláspárti erők nemcsak a kultúrát és a politikát akarják uralmuk alá hajtani és megváltoztatni, de már az európai népek történelmét is ki akarják törölni az emlékezetből. Ennek mostani állomásában olyan bevándorlókról akarják elnevezni Rotterdam utcáit, akiknek semmi közük nemcsak a városhoz, de egész Hollandiához vagy Európához sem.