A brit parlament szavazhat a brexit korlátozott idejű elhalasztásáról is

London, 2019. január 15. A brit parlament videokészítő osztálya által közreadott, videofelvételről készített képen Theresa May miniszterelnök beszél a londoni parlamentben 2019. január 15-én, mielőtt az alsóház szavaz a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodásról. MTI/EPA/Brit parlament videokészítő osztálya

A brit parlament szavazhat arról, hogy engedi-e a brit EU-tagság megszűnését a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás életbe lépése nélkül, ha március második hetéig nem sikerül elfogadni ezt az egyezményt, és ha úgy dönt, hogy nem járul hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez, akkor szavazhat a kilépés korlátozott idejű elhalasztásáról - mondta kedden Theresa May brit miniszterelnök.

Alsóházi felszólalásában May megerősítette, hogy a kormány legkésőbb március 12-éig ismét a ház elé terjeszti érdemi szavazásra az EU-val novemberben elért, a parlament által januárban elutasított brexit-megállapodást.

Theresa May azonban a kormány brexit-stratégiájának teljesen új elemeként hozzátette: ha a megállapodást a ház a következő szavazáson is elveti, a kormány másnap azt a kérdést terjeszti szavazásra, hogy a parlament hozzájárul-e a megállapodás nélküli kilépéshez.

May kiemelte, hogy ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság csak akkor távozhat a brexit március 29-i határnapján az EU-ból a kilépési feltételrendszert tartalmazó megállapodás nélkül,

ha a parlament ehhez kifejezett hozzájárulását adja.

Theresa May miniszterelnök Forrás: MTI/EPA/rit parlament videokészítő osztálya/-

A brit miniszterelnök szerint ha a ház márciusban is elveti az Európai Unióval novemberben elért brexit-megállapodást, de nem járul hozzá a megállapodás nélküli brexithez sem, a kormány március 14-éig azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy

a parlament kívánja-e a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által meghatározott kilépési határidő rövid, korlátozott meghosszabbítását.

Theresa May 2017. március 29-én jelentette be az 50. cikkely aktiválását. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít, vagyis a határidő idén március 29-én lejár.

A határidő meghosszabbítására van lehetőség, de

ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges.

Hosszabbítás kérése esetén törvénymódosításra is szükség lenne - ezt Theersa May keddi felszólalásában hangsúlyozta is -, mivel a brit kormány törvénybe foglaltatta, hogy az EU-tagság március 29-én, brit idő szerint este 11 órakor megszűnik.

A brexit-folyamatban kialakult patthelyzet miatt több uniós vezető is alig burkoltan a határidő kiterjesztését szorgalmazza.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az EU és az Arab Liga Egyiptomban tartott minapi csúcsértekezletén úgy fogalmazott, hogy a kialakult helyzetben a kilépési határidő meghosszabbítása ésszerű megoldás lenne, elkerülendő a brit EU-tagság káosszal fenyegető, szabályozatlan megszűnését.

Keddi alsóházi felszólalásában Theresa May mindazonáltal megismételte azt az eddig is rendre hangoztatott álláspontját, hogy ő személy szerint nem támogatja a kilépési határidő meghosszabbítását.

A kormánynak továbbra is minden erejét arra kell összpontosítania, hogy a brit EU-tagság megállapodásos módon, március 29-én szűnjön meg.

May egyenes utalást tett arra, hogy legfeljebb háromhavi halasztást tart elképzelhetőnek. Hangsúlyozta, hogy ha a határidő esetleges meghosszabbítása június végén is túlterjed, akkor Nagy-Britanniának részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon, "márpedig milyen üzenetet küldene ez annak a több mint 17 millió embernek, aki csaknem három évvel ezelőtt (a brit EU-tagságról rendezett népszavazáson) a kilépésre voksolt?"

A brit kormányfő szerint az alsóháznak a halasztási forgatókönyv esetén egyértelművé kell tennie azt is, hogy a rövid halasztásra szinte bizonyosan csak egyszer van lehetőség.

May hangsúlyozta azt a véleményét is, hogy a 50. cikkely által megszabott határidő kitolása önmagában nem garantálja a megállapodás nélküli brexit elkerülését. A miniszterelnök szerint ezt csak két módon lehet garantálni: az 50. cikkely aktiválásáról szóló döntés visszavonásával - vagyis a brexit leállításával -, vagy a kilépési megállapodás elfogadásával.

Theresa May leszögezte: nem hajlandó leállítani a kilépési folyamatot.

May eddigi nyilatkozataiban rendre elvetette azokat az egyre erősödő követeléseket, hogy a kormány egyértelműen zárja ki a megállapodás nélküli brexit lehetőségét, a kormányfő szerint ugyanis ez aláásná pozícióit az EU-val folytatott tárgyalásokon.

Theresa May eddig a brexit-határidő meghosszabbításától is elzárkózott, jóllehet ennek érdekében is egyre erőteljesebb nyomás nehezedik rá.

Keddi felszólalásával viszont

mindkét kérdésben gyakorlatilag a parlament kezébe adta a döntést.

Azt ugyanakkor leszögezte, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár jogosultságait a brit kormány akkor is garantálja, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül szűnik meg. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia ugyanezt várja azoktól az EU-országoktól, amelyekben brit állampolgárok élnek. Jeremy Hunt külügyminiszter már levelet küldött ebben az ügyben az összes többi EU-tagállam külügyminiszterének, és Nagy-Britannia sürgősséggel további tárgyalásokat tart az unióban maradó országokkal az ott élő britek jogainak biztosításáról.