Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A sárgamellényesek november 17-e óta tartó tüntetéssorozata közben és a soha nem látott rendőri erőszak után Macron hosszú levelet írt a franciáknak, amely tele van a rá jellemző bombasztikus, marketingfogásnak minősíthető, semmitmondó frázisokkal. Ilyen például az a mondat, hogy „együtt, összefogva túlléphetünk az élet olyan problémáin, mint a munkanélküliség", vagy az, hogy „az adókra azért van szükség, hogy a társadalmi igazságtalanságot kiegyenlítsük".
De az sem újdonság, hogy „azok, akik dolgoznak, fizetik a nyugdíjasok nyugdíját”.
Az álfilozofikus, romantikus pátosz sem áll távol az elnöktől, amikor arra emlékezteti a franciákat, hogy „Mindannyian osztozunk mások sorsában. Az egyén dönthet a közösség sorsáról és ez a közösség a francia nemzet". Különösen érdekes része viszont a levélnek, amikor Macron elismeri, hogy magasak az adók, a közszolgálat eltávolodott az emberektől, a fizetések alacsonyak, és vannak olyanok is, akik nem tudnak méltóságban élni.
Macron
adekvát válaszok helyett demagóg módon arról beszél, hogy a kialakult helyzetre nem tudja elfogadni válaszul az erőszakot,
sem az emberektől, sem az azt közvetítő médiumoktól. Ezek szerint Macronnak nem jut eszébe, hogy az erőszakot ő indította el azzal, hogy megvédte a szadista, ártatlan embereket, diákokat hobbiból verő testőrparancsnokát, a migráns hátterű Benallát? Vagy nem ő volt az, aki a munkanélküli kertészt, aki munkát keresett arrogáns, pökhendi, megalázó módon oktatta ki arról, hogy munkát bárhol lehet találni? Alain Finkielkraut világhírű filozófus szerint az erőszak forrása maga Macron, ezt az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben igazolták.
Macron levelében jelentette be, hogy a helyi polgármesterek bevonásával megkezdik a társadalmi konzultációt, amely egészen március 15-ig tart. Négy jelentős kérdés szerepel a témák között: az adózás (amelyből kiveszik a vagyonadót, amellyel Macron a leggazdagabb réteg további gyarapodását tette lehetővé), az állam és a közkiadások kérdése, az ökológiai átmenet ügyei, és végezetül a demokrácia helyzete. Ezekről a kérdésekről nyilatkozhatnak a franciák.
Macron levelét a francia politikai élet minden (nem Macron-közeli) szereplője bírálta.
A baloldal azt kifogásolja, hogy milyen vita az, ahol a legnagyobb felháborodást keltett vagyonosodási adóról nem lehet vitatkozni? Eric Woerth, Nicolas Sarkozy egykori pénzügyminisztere szerint olyanok ezek a kérdések, mintha egy vásárban lennénk, ahol mindenből van egy kicsi. De kimaradt a konzultációból a migráció kérdése is, amelynek leállítását a sárgamellényesek is követelték.
Laurent Wauquiez, a jobboldali Republikánusok népszerű elnöke Facebook-bejegyzésben reagált. Levelében nyugalomra és komolyságra int, majd felrója Macronnak és kormányának, hogy
csak olajat öntöttek a tűzre anélkül, hogy a franciák elégedetlenségére válaszoltak volna.
Wauquiez szerint Franciaország az összeomlás szélén áll, és ennek az az oka, hogy Macron már akkor sem hallgatta meg az embereket, amikor a sárgamellényes mozgalom elindult. Érdekesség, hogy ugyanezt mondta Macronról saját, szeptemberben lemondott belügyminisztere, Gérard Collomb is.
A vezető jobboldali politikus szerint a helyzetért egyértelműen Macront és kormányát terheli a felelősség. Felszólítja Macront, hogy ne provokálja tovább a franciákat, vállaljon felelősséget azért, amit tett. Megemlíti Chantal Jouanno esetét, aki a Társadalmi konzultációért felelős szervezet elnökeként horribilis fizetést kap, hasonlóan más, a közigazgatás elitjéhez tartozó politikusokhoz. De megemlíti az Élysée súlyos kiadásait is, legyen az szőnyeg vagy a stáb fizetése. A Republikánusok (Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök pártja) vezetője szerint pontosan a politikusoknak kellene példát mutatni, és ha megszorításokat kérnek a lakosságtól, akkor ez legyen érvényes saját magukra is.
„Ez nagyon rosszul végződhet” figyelmeztet Wauqiuez és igazi válaszokat akar a hatalomtól. Az állami deficit kezelésére kitalált intézkedésekkel éppúgy nem ért egyet, mint ahogy azzal sem, hogy a Macron által „nagy társadalmi kérdések” vitájából kimaradt a migráció, ami végzetes hiba lehet. Wauquiez szerint
Macronnak és a kormánynak a sárgamellényes mozgalom három nagy követelésével és problémájával kellene foglalkozni.
Az első az adózási rendszer igazságtalansága, amit meg kell változtatni, mert Macron nem azért lett népszerűtlen mert adóreformot vezetett be, hanem azért, mert igazságtalanul emelte az adókat (elvett például a nyugdíjasoktól, és jóval többet adott a gazdagoknak - ezért is nevezik Macront Franciaországban a gazdagok elnökének).
A második nagy problémakör a „vidékhez”, azaz ahhoz tartozik, hogy a franciák elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a Köztársaság magára hagyta a vidéket, a falut, a kis és nagyobb vidéki városokat. A vidéket nem a minisztériumokból kell irányítani, veti fel Wauquiez találóan.
Biztosítani kell az egészségügyi ellátáshoz, a mobiltelefon-hálózatokhoz és az utakhoz való hozzáférést vidéken is.
Wauquiez emlékezteti a kormányt, hogy a 80 km/h sebességkorlátozás bevezetése volt az első gyufa, amely aztán berobbantotta a tüzet, a sárgamellényesek lázadását. A sebességkorlátozást egyébként mind a mai napig kitartóan védi a francia kormányfő, Éduard Philippe.
A harmadik nagy probléma a munkához kapcsolódik, annak értékét újra meg kell teremteni, a juttatásokat és főként a jutalmakat nemcsak a kormányzatnak kell biztosítani, hanem az egyre jobban lecsúszó középosztálynak is. Wauquiez külön kitér a nyugdíjak és a nyugdíjasok helyzetére, akik szintén a macroni liberális megszorítások áldozatai lettek. (A vagyonadót viszont nem akarja visszavezetni Macron.)
A világ vezető konzervatív napilapja, a Le Figaro értesülése szerint csütörtökön Macron és Wauquiez is Toulouse-ban lesznek, ami akár egy távoli párviadal kezdetét is jelentheti.
