72 esetben örökbefogadás, több mint 35 ezer esetben családegyesítés (melyek közel fele menedékkérő migránsokhoz kapcsolódott), 9300 alkalommal pedig a svédországi születési hely megléte, de az európai uniós állampolgárságú szülők hiánya miatt került sor az engedélykérelem pozitív elbírálására –írja a 888.hu.
Habár a migrációs válság csúcspontjához, 2015-höz képest csökkent az újonnan érkezett menedékkérők száma,
a tavalyi évben így is 25 ezer menedékkérelmet adtak be a skandináv államban.
Az új középiskolai törvénynek köszönhetően (mely a harmadik világból érkezett kiskorú migránsok oktatását tűzi ki célul) 2018-ban csaknem 5 ezer, javarészt Afganisztánból érkezett bevándorlót sikerült beiskolázni.
A törvény létjogosultságát azonban többen vitatják, ugyanis
a „kiskorúak” 78 százalékáról kiderült, hogy valójában már elmúlt 18 éves, 99 százalékuk pedig férfi.
Ha a tartózkodási engedélyt 2018-ban megkapó személyek származási országait vizsgáljuk, a leggyakrabban Afganisztánnal, Szíriával, Eritreával és Irakkal találkozhatunk.
A 2018-as évre vonatkozó hivatalos statisztikák szerint a legtöbb tartózkodási engedélyt „családi kapcsolatokra” hivatkozva adták ki a svéd hatóságok.
Ha nem áll be változás a migrációs politika területén, akkor a svédek lassan kisebbségbe kerülnek a saját hazájukban.
Az ország lakosságának a negyede ugyanis már migráns hátterű.