Traian Basescu a román-magyar diplomáciai kapcsolatok megszakítását követeli

Chisinau, 2018. március 25. Traian Basescu volt román államfő beszédet mond a Moldova és Románia átmeneti egyesítésének centenáriuma alkalmából tartott megemlékezésen a moldáv fővárosban, Chisinauban 2018. március 25-én. A moldáv parlament 1918. április 9-én szavazta meg az akkori Besszarábia egyesülését a Román Királysággal. Moldova a második világháború idején vált ki Romániából. (MTI/EPA/Dumitru Doru)

Romániának meg kell szakítania diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, ha a magyar nemzetpolitikai államtitkár csíkszeredai kijelentése, miszerint „a magyar kormány nem mond le erről a földről", Budapest hivatalos álláspontját tükrözik - követelte az erősen nacionalista Traian Basescu volt román államfő egy televíziós műsorban a szövegkörnyezetéből kiragadott kijelentés szándékos félreértelmezése kapcsán. 

A jelenleg ellenzékben politizáló Basescunak a Romania TV hírtelevízióban megfogalmazott véleményét a Maszol.ro magyar, illetve az Adevarul.ro román hírportál idézte.

Traian Basescu Forrás: MTI/EPA/Dumitru Doru

A volt államfő Potápi Árpád János Csíkszeredában múlt pénteken elhangzott beszédére reagált. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Csíki Székely Múzeumban, a Kratochvil Károly és a Székely Hadosztály című kiállítás megnyitóján kijelentette:

a magyar kormány nem mond le erről a földről, nem mond le a magyarságról, a magyar nemzetrészekről és a magyarság történelméről.

A Székely Hadosztály volt a neve annak a katonai egységnek, amelyet 1918. december 1. után, az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként hoztak létre Kolozsváron, Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére, a Kolozsvári Hadosztály együtt maradt törzséből (38. magyar hadosztály székely katonáiból), amelyhez csatlakoztak a Kratochvil Károly parancsnoksága alatt Erdélyben szerveződött alakulatok. A Székely Hadosztály helyzetét nehezítette az, hogy a Magyar Tanácsköztársaság alakulatai ellenségként tekintettek rá, sőt, számos csetepaté is volt a két fegyveres erő között. A két tűz közé került székely harcosok egy része 1919. április 26-án Demecserben letette a fegyvert a román hadsereg előtt. A román megszállók a tiszteket és több katonát egy ideig Brassóba internálták, majd hazaengedték őket. A többség tovább harcolt, egyesek a Tanácsköztársaság hadseregében, felszabadítva a Felvidéket Eperjesig, mások a nyugaton harcoltak és az osztrák csapatok ellen védték Magyarországot.

„Ha ez a magyar kormány álláspontja, holnap be kell hívni a nagykövetüket, hogy csomagoljon össze, és haza kell küldeni Budapestre. Ha a Románia területeire vonatkozó hivatalos álláspontról van szó, akkor nekünk nem kell többé hivatalos viszonyt ápolnunk Magyarországgal. Ha valami részeges beszélt ott... Ne mondják, hogy a magyarok nem kedvelik a pálinkát!" - ironizált a Romania TV műsorában a volt államfő.

Mind a Maszol, mind az Adevarul írásából kiderült, hogy

Basescu egy szövegkörnyezetéből kiragadott kijelentést kommentált.

Potápi Árpád János ugyanis azt is leszögezte:

ma már nem kell országhatárokat megváltoztatni a magyarság megvédéséhez.

„Véget ért a száz év magány korszaka. Gazdaságfejlesztő programokkal, tematikus évekkel, a Kárpát-medencei oktatási és gazdasági tér létrehozásával mind-mind arra törekedtünk az elmúlt nyolc évben, hogy az Önök szülőföldön való boldogulását elősegítsük" - idézte a Maszol és az Adevarul a magyar nemzetpolitikai államtitkár szavait.