Kenőpénz elfogadásával gyanúsítja a DNA Tariceanu román szenátusi elnököt

Calin Popescu Tariceanu
ISTANBUL, TURKEY - MAY 16: President of Romanian Parliament Calin Popescu Tariceanu speaks during the 25th Anniversary of Parliamentary Assembly of the Black Sea Economic Cooperation (PABSEC): Summit of the Parliament Speakers of the PABSEC Member States in Istanbul, Turkey on May 16, 2018. Arif Hudaverdi Yaman / Anadolu Agency
Vágólapra másolva!
A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) azzal gyanúsítja Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnököt, a kisebbik román kormánypárt, a liberális ALDE vezetőjét, hogy 2007-2008-ban Románia miniszterelnökeként közvetítőkön keresztül mintegy 800 ezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el egy osztrák cégtől - erősítette meg az Agerpres hírügynökségnek a vádhatóság.
Vágólapra másolva!

A román közszolgálati hírügynökség megkeresésére a DNA közölte: a gyanú szerint

amiért közbenjárt, hogy a cégnek a román állammal kötött szerződéseit újabb mellékletekkel egészítsék ki.

Calin Popescu Tariceanu Forrás: AFP/Anadolu Agency/Arif Hudaverdi Yaman

Az összeget offshore cégekkel kötött fiktív szerződések révén bocsátották a gyanúsított rendelkezésére,

aki állítólag egy választási kampány költségeit fedezte belőle.

Az ügyben három büntetőjogi eljárás is kezdődött, az egyiket a DNA ügyészei az osztrák igazságszolgáltatás kérésére vették át - derül ki a vádhatóság válaszából.

Hozzátették: az ügyben mások ellen is kivizsgálás indult bűnrészesség gyanújával.

Tariceanu az újabb korrupciógyanút

Úgy vélekedett: egy több éve elvetett gyanú felmelegítése Augustin Lazar legfőbb ügyész "megmentését célozó művelet" része, miután az igazságügyi miniszter Lazar felmentését kezdeményezte az államfőnél.

A román szenátus elnökét korábban hamis tanúzás és bűnpártolás vádjával állította bíróság elé a DNA egy másik ügyben, de

májusban első fokon felmentette a bíróság.

Romániában a vádhatóság csak akkor indíthat bűnvádi vizsgálatot egy parlamenti mandátummal rendelkező - tisztségben lévő vagy volt - kormánytag ellen, ha ahhoz a parlament érintett kamarája hozzájárul.

Claudiu Manda szenátusi alelnök megerősítette:

A kiadatási kérelmet először a jogi bizottságnak kell véleményeznie, majd szavazás alá bocsátják a szenátus plénumában.