Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vége a Merkel-korszaknak – mondta a német hesseni tartományi választással kapcsolatban a Századvég vezető elemzője, Pócza István. Mindezt alátámasztja, hogy
Angela Merkel német kancellár nem indul el ismét a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért
a párt decemberi kongresszusán, német sajtóértesülések szerint ezt pártja elnökségi ülésén jelentette be hétfőn Berlinben, de kormányfő akar maradni. A 64 éves Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t.
Eddig rendre azt hangoztatta, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség elválaszthatatlan egymástól, a két pozíciót ugyanannak a személynek kell betöltenie.
A pártelnöki tisztségre pályázni akar a CDU és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) egykori közös frakcióvezetője, Friedrich Merz - értesült a dpa a politikus környezetéből. A Reuters hírügynökség Annegret Kramp-Karrenbauert, a CDU főtitkárát említette favoritként Merkel utódaként a párt élén.
Pócza István azt mondta, a német sajtóban már arról írnak, hogy végre el kellene kezdeni keresni a német kancellár és pártelnök, a nagyobbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője utódát.
Merkel azonban minden riválist eltüntetett maga körül, így nehéz lesz a folytatás, a bukása magával ránthatja pártját is
– vélekedett.
A hesseni választásokon sikeresen szereplő Zöldek sok szavazatot vettek el a másik kormánypárttól, a Német Szociáldemokrata Párttól (SPD). A szociáldemokraták már a szövetségi kormánykoalícióból való kilépést fontolgatják.
Mivel azonban Németországban nincs hagyománya az előre hozott választásoknak, ez akár még tovább is gyengítheti az SPD támogatottságát
– fűzte hozzá. A németországi Zöldeket a dinnyéhez hasonlítják: kívül zöld, belül vörös; arra készülnek, hogy átvegyék az SPD helyét, ők legyenek az új baloldali tömegpárt – jelentette ki Pócza István.
A vasárnapi hesseni választáson óriási veszteségeket könyvelt el a CDU, de még így is a legerősebb párt maradt.
27 százalékos eredménye több mint fél évszázada leggyengébb a tartományban,
de elegendő ahhoz, hogy ismét kormányt alakíthassanak eddigi partnerükkel, a Zöldekkel (19,8 százalék).
Az SPD ugyancsak 19,8 százalékos eredményt ért el, ami a párt számára történelmi mélypont. A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 13,1 százalékot kapott, ami egy nagyon komoly siker a bevándorlásellenes alakulatnak. A 2013-ban alapított AfD így már mind a 16 tartományban rendelkezik törvényhozási képviselettel.
Kudarcsorozatot tudhat maga mögött a berlini nagykoalíció mindkét pártja – erről már Kiszelly Zoltán politológus beszélt a köztévén. Kifejtette: Angela Merkel a 2015-ös egyoldalú határnyitással és azzal, hogy a migránsok befogadásának kérdését továbbra is napirenden tartja, az elmúlt időszakban számos választáson vesztett. Tavaly szeptemberben az országos választáson, és azóta minden tartományi választáson a CDU 8-10 százalékot veszített.
A politológus szerint látható, hogy
a választás a nagykoalíció elleni szavazásról szólt.
A németeknek elege van Merkelből, aki már 13 éve kormányoz. Míg öt éve örültek neki az euró megmentése miatt, most már – többek közt – a migrációs válság miatt nem látnak kiutat, és egyre kevésbé hiszik azt, hogy a jelenlegi kancellár kiutat jelenthetne – fogalmazott Kiszelly.
A szakértő szerint ezért sem érdekes az, hogy manapság mindenki azt találgatja, meddig tart még ki Merkel. A szociáldemokraták leszállóágban vannak, ahogy egész Európában is, támogatottságuk tíz százalék alatti. Kiszelly kijelentette: Németországban nem ők fogják felrobbantani a berlini nagykoalíciót.
Kiszelly Zoltán hozzáfűzte: a közvélemény-kutatások szerint
a németek 60-70 százaléka gondolja azt, hogy a határnyitás, a migránsok tömeges befogadása hiba volt.
Kijelentette: Merkel továbbra is európai megoldást támogatna, a betelepítési kvóta mellett továbbra is kiáll. A németek azonban változtatnának ezen a politikán, így elmondható, hogy a kancellár politikája egyre népszerűtlenebb.
A Nézőpont Intézet szerint a vasárnap este katasztrofális volt Merkelnek, de jobban alakult, mint várni lehetett. A CDU gyengülése és a Zöldek erősödése csak a hesseni kormányon belüli erőviszonyokat rendezi újra, bár lehetne, előreláthatóan nem lesz új koalíció a tartományban. A relatív jó eredmény látszata fenntartható. Merkelnek így nem kell párton belüli rebelliótól tartania – noha sok újság támadja most – minden esélye megvan arra, hogy a CDU elnökeként idén decemberben elindul, és ha gyenge eredménnyel is, de újraválasztják.
Pártelnökként ugyan két évet nyerne, de ez inkább a szabadon megválasztott távozási időpont miatt fontos, nem a túlélés miatt
– vélte az intézet.
A berlini kormánykoalíció bukásának másik okozója az SPD lehetne, de a kormánybuktatás a pártvezetésük távozását is jelentené, így Andrea Nahles szocdem elnök érthető módon a kritikus továbbkormányzást választotta. A vasárnap estihez hasonló, a CDU számára kritikus választás legközelebb jövő ősszel várható. 2019. szeptember 1-jén Szászország választ, ahol egyáltalán nem lehetetlen, hogy – mint a legutóbbi szövetségi választáson – az AfD megelőzi az uniót, amely meglehetősen kellemetlen lenne a keletnémet Merkelnek is.
A Nézőpont Intézet szerint a szövetségi kancellár addigra azonban már elérte, amit akar. A 2019-es EP-választást követően nyáron Európa jövője lesz napirenden Brüsszelben, s Merkel ott akar ülni a tárgyalóasztalnál. A jövőbeli európai pártrendszerről (Macron-párt, Európai Néppárt jövője), vezető tisztségekről (az Európai Parlament, tanács, bizottság és központi bank elnökei), a keretköltségvetésről (2021-2027), s ezáltal a szuverenitás és a migráció jövőjéről is dönteni fognak.
Ha Európa jövőjéről döntés született, jöhet a szászországi vereség vagy a szövetségi kormány félidős felülvizsgálata, és akár Angela Merkel távozhat is
– közölte a Nézőpont Intézet.
