Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Lengyelországban vasárnap tartják a helyhatósági választások első fordulóját, a szavazás a 2020-ig tartó lengyelországi választási sorozat első fontos megmérettetésének számít. A szavazásra jogosultak két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű - községi, járási és vajdasági - önkormányzati szervek mintegy 47 ezer képviselőjéről döntenek.
A választás hangulatát nagyban meghatározza, hogy az ország gazdasága az elmúlt években robosztusan nőtt az életszínvonallal párhuzamosan. A gazdasági eredményeket visszaigazolta a Standard & Poor's is.
A hitelminősítő nemrég az eddigi "BBB plusz"-ról egy fokozattal "A mínusz"-ra javította a hosszú futamidejű lengyel szuverén devizaadósság osztályzatát.
A hitelminősítő kiemelte azt is, hogy a lengyel hazai össztermék 2016 óta éves átlagban 4 százalék feletti ütemekben növekszik reálértéken számolva, és az idén várhatóan 4,8 százalékkal bővül, jóllehet mindeközben Lengyelország immár nyolcadik éve őrzi nettó külső hitelezői pozícióját.
Éppen ezért a felmérések most azt mutatják, hogy a 2015-ben hatalomra került bevándorlásellenes Jog és Igazságosság (PiS) szerezheti a legtöbb mandátumot. Az önkormányzati választás eredményét azonban nem lehet összehasonlítani más típusú voksolásokkal, de az országos erőviszonyokra azért majd lehet következtetni. Ami most biztosnak látszik, hogy a vajdasági közgyűlések túlnyomó többségében a PiS rendelkezhet majd a legnagyobb frakcióval. Még az ország nyugati részén fekvő megyékben is a kormánypártok szerezhetik a legtöbb szavazatot, ami azért lenne meglepetés, mert ezeken a területeken az elmúlt évtizedben hagyományosan a most ellenzékben lévő jobbközép Polgári Platform volt a domináns erő.
A kommentátorok szerint nehéz előre látni, hogy a választási eredmények milyen módon rajzolhatják majd át Lengyelország politikai térképét.
Az előző, 2014-es helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, a 16 vajdaságból viszont csak ötben győzött.
Ráadásul az ellenzéki tömörülések több helyen koalíciót alkottak, így a PiS végül csak egy vajdaság irányítását vette át, viszont győzni tudott a 2015-ös parlamenti választáson.
A választási összképet nagyban befolyásolhatja, hogy a kereszténydemokrata Lengyel Néppárt (PSL) a parlamenti választásokon az elmúlt évtizedekben mindig 10 százalék alatti támogatottságnak örvendett, addig az önkormányzati választásokon ennek a többszörösét szokta kapni. A PSL 2014-ben a szavazatok közel 24 százalékát kapta, míg a parlamenti voksoláson csak öt százalékot kapott. Sok PiS szavazó a helyhatóságok esetében inkább a PSL-re szavaz, míg a parlamenti megmérettetéseken visszatérnek a korábbi pártjukhoz. Várhatóan most is lényegesen jobban fog szerepelni a PSL, mint azt a kutatások mutatják.
Több elemző szerint a jelenlegi választást a PiS nyolc vajdaságban is megnyerheti, önálló kormányzásra viszont kevesebb helyen kap legitimációt, és koalíciókötési képességei nem egyértelműek.
A választási kampányban sok, a helyi fejlesztésekre vonatkozó ígéret hangzott el,
a PiS a gyűléseken a kormány eddig teljesített gazdasági és társadalmi programjával is érvelt. A kampány egyébként a korábbiaknál indulatosabb volt, előkerültek például újra a 2014-es lehallgatási botrány már ismert, a PiS és a PO politikusait egyaránt érintő felvételei.
Fokozott érdeklődés mellett zajlott a választási harc az ellenzék által évek óta irányított nagyvárosokban és a fővárosban is. A Varsóban 2006 óta regnáló, a fővárosi ingatlanok reprivatizációja kapcsán kitört botrányban érintett főpolgármester, Hanna Gronkiewicz-Waltz helyett a Polgári Platform Rafal Trzaskowski volt külügyminiszter-helyettest jelölte. Az elemzők szoros küzdelmet várnak Trzaskowski és a kormánykoalíció jelöltje, Patryk Jaki jelenlegi helyettes igazságügyi miniszter között.
A szavazás egynapos, a szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között lesznek nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján összesített eredményeket. November 4-én második fordulóra kerül sor azokban a körzetekben, amelyekben a polgármester-jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.
