Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kárpátaljai magyarságot érő támadások és provokációk megszaporodása miatt összehívott
tanácskozás után Klimkin kijelentette, hogy nem ért egyet a kárpátaljai magyarok azon véleményével, hogy Ukrajnában magyarellenes médiakampány folyna központi orgánumok részvételével.
Szerinte az ukrán sajtó a napirenden szereplő témák miatt érdeklődik fokozottan a kárpátaljai magyarság és Magyarország iránt. Ezzel kapcsolatban elsőrendű feladatnak nevezte az ukrán-magyar viszonyban lévő erős feszültség csökkentését, amelynek kialakulását az új ukrán oktatási törvény egy évvel ezelőtti elfogadására datálta.
Pavlo Klimkin elmondta,
sikerült jobban megértenie a kárpátaljai magyarok közoktatással kapcsolatos problémáit, különös tekintettel az ukrán nyelv iskolai oktatásának megoldatlanságára.
Ugyanakkor megismételte korábban hangoztatott azon álláspontját, hogy az ukrán állam célja „nem a kárpátaljai magyarok asszimilációja, hanem az ukrán társadalomba történő integrációja” az ukrán nyelv tudásának biztosításával. Megjegyezte, hogy „ezt nem a teljes magyar oktatás ukránosításával kell elérni”, és a feleknek fokozottabban kell egyeztetniük a kárpátaljai magyar oktatás kérdéseiről.
A magyar-ukrán kettős állampolgárság Ukrajnában indulatokat kiváltó problémáiról szólva a miniszter azt mondta,
az ukrán törvények az ország területén nem ismerik el, de nem is büntetik a második állampolgárságot, azt csak a köztisztviselőkről szóló törvény tiltja.
Klimkin közölte, hogy a kettős állampolgárság kérdéséről is tárgyalni kell.
Mindenképpen előre, és nem hátra kell lépnünk a probléma megoldásával kapcsolatban
– hangsúlyozta az ukrán külügyminiszter Ungváron. A kárpátaljai magyarokat érő támadásokra kitérve azt állította, hogy az ukrán államnak nincs köze a kettős állampolgárokat listázó Mirotvorec-weboldalhoz. Azt mondta, hogy az oldalt 2014-ben az ukrán-orosz konfliktus miatt hozták létre, de meggyőződése, hogy semmiképp nem szabad egy kalap alá venni az Ukrajna ellen kezükben fegyverrel harcolókat a kettős állampolgár kárpátaljai magyarokkal, akik „nem hazaárulók, és nem szeparatisták”.
A politikus visszautasította azokat a vádakat, hogy valaha is ilyen jelzőkkel illette a kárpátaljai magyarokat, és azt állította, hogy ő „soha, sehol ilyet nem mondott”. Klimkin egyúttal jelezte, hogy az ukrán parlament elnökéhez fordul a törvényhozás honlapján megjelent, a kettős állampolgár magyarok deportálása érdekében indított aláírásgyűjtési petíció miatt, mert eleve „felháborítónak és gyalázatosnak” tartja, hogy a magyarokkal összefüggésben megjelenhetnek a deportálás vagy kitoloncolás kifejezések.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője hangsúlyozta, csak tárgyalásos úton lehet kiutat találni a jelenlegi súlyos helyzetből, mindazonáltal
az egyeztetéseket a kárpátaljai magyarsággal az ukrán kormánynak még a problémák keletkezése előtt kellett volna elkezdenie, és nem a sajtóban üzengetni.
A jelenlegi konfliktus oka ugyanis az, hogy Ukrajna sorozatban fogadott el a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó törvényeket, és ez ellen a kárpátaljai magyarok felemelték a szavunkat. Brenzovics jelezte, hogy
az ukrán médiában évek óta folyik a magyarellenes kampány, amely mostanra érte el csúcspontját a KMKSZ székházának felrobbantásával, és a kettős állampolgárok Mirotvorec általi listázásával, valamint a kárpátaljai magyarok deportálását szorgalmazó petícióval a parlament honlapján.
Brenzovics László KMKSZ-elnök kijelentette, hogy az álláspontok a szombati tanácskozáson nem közeledtek, de előremutatónak nevezte, hogy Klimkin nyílt párbeszédet folytatott a kárpátaljai magyarság képviselővel.
