"Szerbia mint független és szabad ország megőrzi katonai semlegességét, és úgy gondolom, hogy ma Szerbia az egyetlen ilyen szándékú ország a Nyugat-Balkánon" - mondta Vucic.
Magyarán Belgrád - szomszédaival ellentétben - nem kíván csatlakozni a NATO-hoz.
A szerb elnök köszönetet mondott Oroszországnak és Putyinnak - akit belgrádi látogatásra hívott meg - a szerb nemzeti és állami érdekek, valamint a nemzetközi jog melletti kiállásáért egy olyan helyzetben, amelyben Szerbiát szerinte "napi szinten számos provokáció éri".
Úgy vélekedett:
Belgrád kompromisszumkészsége és béketörekvése ellenére nagyon távoli még Koszovó kérdésének megoldása.
Putyin a tárgyalások nyilvános szakaszában elégedetten nyugtázta, hogy mind a kétoldalú áruforgalom, mind pedig a szerbiai orosz beruházások értéke stabilan növekszik.
A Kreml sajtószolgálata szerint a két vezető a kétoldalú viszony, valamint a regionális és nemzetközi kapcsolatok kérdéseit tekinti át.
Vucic moszkvai látogatását megelőzően arról beszélt, hogy
a koszovói helyzetet meg akarja vitatni Putyinnal, akinek a támogatását fogja kérni.
Azt, hogy pontosan miben kér segítséget, nem fejtette ki.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az orosz-szerb csúcs egyik témája lesz a feszültség megnövekedése a Nyugat-Balkánon, igaz, a szerb elnök több hónapig szervezett vizitje azzal nem áll közvetlen összefüggésben.
Vucic szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget,
mert Hashim Thaci koszovói elnök a Gazivoda-tóhoz látogatott a szerbek lakta Észak-Koszovóban, koszovói rendőrkommandósok tucatjai által kísérve.
A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodás megtiltotta a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.