Nem bírják a németek a migránsok szociális ellátásának fizetését

A tervezet szerint csak ott volna jogállamiság és demokrácia, ahol tárt karokkal várják a migránsokat.

Az öt vezető német gazdaságkutató intézet csütörtökön közzétett előrejelzése szerint a német gazdaság növekedése várhatóan 1,7% lesz 2018-ban, ami az Eurózóna átlaga alatt van, és 0,5% ponttal alacsonyabb, mint az az eddigi előrejelzésekből várható volt. Ennek ellenére az államháztartás 54 milliárd euró rekordtöbbletre számíthat. A jelentős többlet gazdaságpolitikai hátterét a konjunktúra fűtötte magas adó- és járulékbevételek, valamint az ezt támogató laza monetáris politika adta. A kutatóintézetek azonban határozott kritikát is megfogalmaztak a kormány egyes gazdaságpolitikai döntéseivel kapcsolatban, elsősorban a képzés és a szociális kiadások területén.

Peter Altmaier német gazdasági miniszter az idén negyedik alkalommal megrendezett Ipar Napjai 2018 konferencián Berlinben a német gazdaság növekedésének fenntarthatóságát biztosítani hivatott gazdaságpolitikai javaslatokat emelte ki megnyitó beszédében, melynek középpontjában a növekedés, jólét és versenyképesség áll. A miniszter hangsúlyozta, hogy olyan programcsomag kialakítására van szükség, amely három területre fókuszálva biztosíthatja a növekedés fenntarthatóságát: az innováció, a közterhek csökkentése, valamint a bürokrácia mérséklése révén.

A kormányzati programcsomaghoz jó alapot kínál, hogy a német államháztartás már évek óta – az idén 54 milliárd eurós rekord – többlettel zár, a gazdaságpolitikai célokhoz megfelelő pénzt hozzárendelni nem okoz nehézséget. Annak ellenére sem, hogy az öt vezető német gazdaságkutató intézet csütörtökön közzétett friss előrejelzése a német gazdaság lefékeződését vetíti előre: a GDP 2018-ban 1,7% ütemben bővülhet, amely 0,5%-kal elmarad a korábbi várakozásoktól, és jelentősen lassabb, mint az eurózóna egészének növekedési üteme.

Forrás: MTI/EPA/Mission Lifeline/Felix Weiss

A német kormány a költségvetésben a szociális ellátások mellett a beruházásokra összpontosít, elsősorban a digitális és a közlekedési infrastruktúrafejlesztés, valamint az oktatás területén. A gazdaságkutatók ugyanakkor kritizálták a kormányzat gazdaságpolitikájának egyes elemeit.

Kockázati tényezők: oktatáspolitika, családpolitika és munkaerőpiaci feszültségek

Oliver Holtemöller, az IWF elnökhelyettese (hallei Gazdaságkutató Intézet) a képzés területét emelte ki, mint fejlesztendő terület. Hangsúlyozta, hogy sok a teendő emellett a menekültek integrációja, a nemzetközi összehasonlításban is magas munkavállalókat terhelő szociális járulékok csökkentése terén, amely hosszú távon segíthetné a konjunktúra fenntartását.

A kutatóintézetek kritizálták a családpolitikai kiadásokat. A költségvetés kiadási oldalán 3,6 milliárd euró többlet kiadást jelent a gyerekek után kapott, megemelt támogatás, valamint a nyugdíj- és betegbiztosítások körének kiterjesztése. Összességében 8,2 milliárd euróval (GDP 0,2%-a) magasabb a kiadási oldal, ami 2019-ben határozottan tovább nőhet és elérheti a 22,1 milliárd eurót. A nagyvonalú kiadásokkal szemben csak kevés intézkedés van, ami a bevételek növelését vagy a kiadások csökkentését irányozza elő.

Forrás: MTI/EPA/ANSA/Francesco Ruta

Konkrét kritikát fogalmaznak meg az anyasági nyugdíjpótlék kiterjesztése és a lakásépítési támogatás kapcsán. Az anyasági nyugdíjpótlékkal beszámítja a törvény azon éveket is a nyugdíjba, amelyeket az anya a gyerek nevelésével otthon töltött, a kutatók szerint azonban az elszegényedés veszélye az egyedül nevelők körében sokkal magasabb, mint a nyugdíjasoknál. A lakásépítési támogatás kapcsán felhívják a figyelmet arra, hogy árfelhajtó hatása lehet az intézkedésnek, ezáltal csökkentheti az építkezési kedvet, ami tovább nehezíti az amúgy is súlyos lakhatási problémákat. A kutatók szerint olyan megoldás kell a lakásépítési piacon, ami hosszú távon köti le az építőipar kapacitásait.

Roland Döhrn az RWI vezetője (Leibniz Intézet a Gazdaságkutatásért) a munkaerőpiaci problémákat emelte ki a német gazdaság kilátásait elemezve. Véleménye szerint csökkennek a külföldi megrendelések, ezzel egy időben egyre nagyobb problémát jelent a gyártáshoz szükséges munkaerő biztosítása. Az előrejelzések szerint 2020-ban 45,6 millió foglalkoztatott lesz Németországban és a munkanélküliség szintje 4,5%-ra csökken az előző évi 5,7%-ról. Egyre nehezebb új munkavállalót találni.