Orbán Viktort tartja fő ellenfelének a legújabb, elnökségről álmodozó elnökjelölt

Vágólapra másolva!
Ahogy Emmanuel Macron bevándorláspárti és botrányokkal körbevett francia elnök, Alexander Stubb egykori finn miniszterelnök is Orbán Viktor magyar miniszterelnököt tartja fő ellenfelének. Stubb bejelentette, szívesen lenne Jean-Claude Juncker utódja, azaz az Európai Bizottság elnöke.
Vágólapra másolva!

A Financial Times cikke tudatta, hogy Alexander Stubb korábbi finn miniszterelnök harcba száll azért, hogy az Európai Néppárt (EPP) jelöltje lehessen az Európai Bizottság elnöki posztjára. Stubb nem Manfred Webert, hanem Orbán Viktor magyar kormányfőt tartja politikai ellenfelének.

A MTI szerint a várakozásoknak megfelelően Alexander Stubb volt finn kormányfő kedden bejelentette indulását az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.

"Úgy hiszem, hogy most minden korábbinál nagyobb szükség van az európai értékek erős védelmére. Ideológiai DNS-ünk az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletén alapul" - szögezte le a magát mérsékelt jobbközép, EU-párti jelöltként meghatározó Stubb.
Sajtótájékoztatóján az európai alapértékek fontosságát hangsúlyozta, melyek véleménye szerint támadás alatt állnak az EU-n kívülről és belülről, de még az EPP-n belülről is. "Ha nem tartjuk magunkat ezekhez, akkor nem marad semmink" - figyelmeztetett, a belső fenyegetések között említve a lengyel, az olasz és a magyar kormány politikáját.
Mint közölte, kész "a barikádokon harcolni" a populizmus ellen, de az emberek jogos félelmeivel foglalkozni kell, különösen a migráció és a digitális forradalom területén. Kiemelte: a félelem- és gyűlöletkeltés nem vezet sehova, összetett problémákra nem lehet leegyszerűsítő válaszokat adni.
Az egykori finn kormányfő öt nyelven beszél, jelenleg az Európai Beruházási Bank alelnöke, de volt EP-képviselő, és több miniszteri posztot is betöltött.
A jobbközép erőket összefogó pártcsaládban elsőként - és Stubbon kívül eddig egyetlenként - Manfred Weber néppárti EP-frakcióvezető szállt ringbe a jelöltségért. Jelentkezni október közepéig lehet, és végül az EPP novemberi kongresszusán döntenek majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.
Sajtóértékelések szerint Stubb nem annyira Weberrel, mint inkább Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben határozza meg magát. "Nem akarok illiberális demokráciát. Rendkívül alacsony a toleranciaküszöböm azzal a viselkedéssel szemben, amely mostanság több európai országban, köztük Magyarországon is látható" - közölte a Financial Timesnak adott interjújában. Hozzátette, szeretné, ha az EPP még októberben megvitatná a Fidesz kizárásának kérdését. "Vagy velünk vagy, vagy távozol. Be kell tartani a szabályokat" - fogalmazott.
A korábban szintén nagy esélyesnek tartott Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló pár napja bejelentette, hogy nem indul a néppárt listavezetői helyéért, a brit kiválás folyamatának levezénylése ugyanis fontos kötelessége. Szakemberek ugyanakkor rámutattak, a volt francia külügyminiszter nyitva hagyta a lehetőségét annak, hogy adott esetben végül elvállalná a brüsszeli testület vezetését.
Nemrég még Michel Barnier-t és Alexander Stubbot tartották a néppárti csúcsjelöltség legfőbb esélyeseinek, de mára inkább Manfred Weber számít befutónak, gyenge pontjai - például kormányzati tapasztalatainak hiánya - ellenére is.
Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig megválasztotta a tisztségre.
Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.
A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.