Soros György milliárdjai a drogüzletben

A hatóságok már nem lepődnek meg, ha mást is találnak a banán alatt.

Az Egyesült Államok legnagyobb drogreformerének nevezte Soros Györgyöt a Forbes 2014 októberében, amikor kiderült, hogy minden előzetes becslésnél többet, mintegy 200 millió dollárt pumpált a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatán és egyéb csatornákon keresztül a bevándorláspárti tőzsdespekuláns az Egyesült Államok drogliberalizációjáért küzdő szervezetekbe 1994 óta - írja a Tűzfalcsoport.

A cikkben megszólaló Ethan Nadelmann, a Drug Policy Alliance egyik vezetője történelminek nevezte Soros szerepét, majd elmondta, hogy nélküle talán sosem sikerült volna elérni az orvosi marijuana legalizálását, ami - tegyük hozzá -

a legfontosabb lépés volt a drogok teljeskörű legalizálása irányába.

Merthogy ez a végső cél, amit Michael Vachon, a Soros Alapkezelő elnökségi tanácsadója nyíltan kimondott a Forbes kérdésére - írja a Tűzfalcsoport oknyomozó riportjában.

Soros György Forrás: --

Soros György ugyanakkor kevésbé látványos módon, és az USA határain kívül is támogatja a kábítószerellenes törvények felpuhítását, eltörlését, ennek érdekében pedig jelentős összegekkel támogatja az álcivil „jogvédőket".

Ebben a harcban kitüntetett szerepet kapott a sorosista Human Rights Watch (HRW),

melynek működését 2010-ben újabb 100 millió dollárral segítette.

A HRW cserébe már a '80-as évek végétől minden eszközt megragadott, hogy a drogellenes háborúkat fékezze.

Legutóbb a Fülöp-szigetek ellen indítottak kommunikációs offenzívát,

mondván a Rodrigo Duterte elnök által vezényelt rajtaütésekben megannyi ártatlan (értsd: zömmel csempészek, dílerek és a különféle szerek előállítói) veszíti és veszítette már az életét.

De, amint egy régi jelentésből kiderül, ezzel operáltak Kolumbia esetében is, amikor a HRW elődje, az Americas Watch a kormányerőket és az Egyesült Államokból érkező tanácsadóikat hibáztatták az országon végigsöprő erőszakhullám miatt, s így voltaképpen a Pablo Escobar vezetése alatt álló Medellin-kartell kezére játszottak.

Figyelemre méltó, hogy a HRW/Americas Watch egyik stratégiai partnere a Dél-amerikai régióban a Koka Termelők Andoki Tanácsa volt, melyet a radikális baloldali Evo Morales, Bolívia későbbi elnöke vezetett, s más csoportokkal közösen kampányolt a kokain alapanyagának szabad kereskedelme mellett.

Soros és drogbarát szervezeteinek érvelésére egyébként jellemző, hogy

szerintük az államoknak kísérletet sem lenne szabad tenniük a kábítószer-előállítók és -terjesztők "üldözésére"

Azt hangoztatják, hogy az efféle törekvések gazdasági és környezeti károkat okoznak, ráadásul több halálos áldozatot követelnek, mint maguk a drogok.

Érdekes viszont, hogy a Soros-hálózat drogkampányai jellemzően csak a kannabiszra és a kokára fókuszálnak, két olyan növényre, amely a gyógyszeriparban hasznosítható.

Az orvosi marihuána legalizálásáért folytatott küzdelemben gyakran elhangzott, hogy milliárdos üzlet.

De az nyilván csak a véletlen műve, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns az utóbbi években, a mozgalom sikereivel párhuzamosan

szépen bevásárolt a New York-i tőzsdén jegyzett nagy gyógyszeripari, illetve növénynemesítéssel foglalkozó vállalatok papírjaiból.

A Jogriporter Alapítványt is Soros tartja el

A Jogriporter Alapítványt Sárosi Péter és Takács István Gábor hozták létre 2014-ben. Nem az utcasarkon botlottak egymásba: korábban mindketten

a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű bevándorláspárti Soros-szervezet munkatársai voltak.

A TASZ önmeghatározása szerint céljuk „a társadalom, a szakemberek és a politikai döntéshozók hozzáállásának formálása, főleg a drogpolitika terén"; magyarul a migráció támogatása mellett a droglobbit is erősítik, a drogliberalizációért küzdenek.

A szervezet egyik fő tevékenysége az úgynevezett „videós érdekérvényesítés"; ez azt takarja, hogy filmeket készítenek, és a filmkészítést oktatják tréningeken aktivistáknak is. Állítólag ezeknek a képzéseknek köszönhetően több száz fős nemzetközi videós aktivista hálózattal rendelkeznek.

A Jogriporter Alapítvány bevételeinek fő forrásai a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány

és az Európai Bizottság nyújtotta támogatások.

Évente körülbelül

50 millió forintból gazdálkodik a szervezet,

ebből a pénzügyi beszámolóik alapján nagyjából 48 millió forintot az amerikai spekuláns alapítványától kapnak.

Büszkék arra, hogy kizárólag külföldi forrásokból tartják el magukat, de

nem akarnak külföldről támogatott szervezetként regisztrálni.

Ennyi pénzből viszont jól meg lehet élni, főleg úgy, hogy mindössze hárman dolgoznak az alapítványnál.

Sárosi Péter korábban a TASZ drogpolitikai programjának vezetője volt, jelenleg az alapítvány igazgatója és az Európai Bizottság drogpolitikai tanácsadó testületének tagja. A drogliberalizáció eltökélt harcosaként

tagja a szélsőséges Kendermag Egyesületnek is, amelynek a bevallottan drogozó, asszonyverő Juhász Péter politikus az alapítója.

Az alapítvány kuratóriumának tagja Sárosi Péter és Takács István Gábor, a két állandó munkatárs.

Mellettük a három másik tag mindegyike az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán dolgozik: Dr. Demetrovics Zsolt a kar dékánja, Dr. Felvinczi Katalin dékánhelyettes és Paksi Borbála Márta pedig tudományos munkatárs. Liberális, baloldali kötődésükre utal, hogy Felvinczinek a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja igazgatóságának póttagjává választásáról az MSZP számolt be honlapján;

Demetrovics pedig saját honlapján az életrajzában írja, hogy a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet, Alkotmány és Jogpolitikai Intézetének kutatója volt 1995-1999 között.

A szervezet neve egyébként a magyar közéletben kevésbé ismert, de tavaly nyáron ők is kiálltak és elmondták, nem tesznek eleget a civiltörvény szerinti regisztrációs kötelezettségüknek, mert szerintük ez „alapjaiban veszélyezteti a magyar demokráciát".

Emellett csatlakoztak Az emberség erejével Alapítvány polgári engedetlenség kezdeményezéséhez, akikről kiderült, hogy

elsőként jelentkeztek a vidékre települő Soros-irodák pénzéért.

Nem utolsósorban csatlakoztak ahhoz a 14 álcivil szervezethez, amelyek közös beadványban kérték az új civiltörvény alapjogot sértő mivoltának megállapítását a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától idén januárban.