Titkos marad az EP-képviselők költségtérítése

EP plenáris ülés Sargentini jelentés
Strasbourg, 2018. szeptember 12. Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Vágólapra másolva!
Az Európai Unió "demokráciagyárában", az Európai Parlamentben nem kell a képviselők napidíjára, az utazási költségeik és asszisztensi költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokat hozzáférhetővé tenni. Korábban újságírók szerették volna kikérni ezeket az adatokat, de ezt az EP első körben megtagadta. Az újságírók pereltek, most viszont az Európai Bíróság döntésével jóváhagyta azt az egyébként minden demokratikus, átláthatósági elvnek ellentmondó gyakorlatot.
Vágólapra másolva!

Újságírók indítottak pert az Európai Bíróságnál az Európai Parlamenttel szemben, ugyanis a Parlament

megtagadta

  • az európai parlamenti képviselők napidíjára,
  • az utazási költségeik megtérítésére,
  • valamint a parlamenti asszisztensi költségeik megtérítésére

vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét.

Még 2015-ben kérte számos újságíró és szervezet, hogy a Parlament biztosítson hozzáférést a vonatkozó dokumentumokhoz - írja a Bruxinfo.

E kérelmeket a Parlament elutasította, csakúgy, mint az ezt követően benyújtott megerősítő kérelmeket.

Magyarul az EP-képviselőknek, asszisztenseiknek nem kell a nyilvánosság előtt elszámolniuk az adófizetők pénzével, azaz nem kell nyilvánosságra hozniuk napidíjaik, utazási költségeik, asszisztensi költségeikre vonatkozó kimutatást.

Sántít az indoklás

Maga az indoklás is már kiveri a biztosítékot, arról nem is beszélve, hogy egy óriási ellentmondás áll a Törvényszék álláspontját illetően. A Bíróság szerint azért tagadta meg jogosan a Parlament a dokumentumok kiadását, mert azok "személyes adatokat tartalmaznak", valamint

Az Európai Parlament képviselői Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

A cikk szerint a hozzáférhetővé tételt az Uniónak a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozásával összhangban kell alkalmazni, ugyanis a dokumentumok tartalma

kedvezőtlenül befolyásolná a magánéletnek és az egyén sérthetetlenségének a védelmét.

Azonban az indoklásba csúszott némi hiba:

A Bíróság elismeri, hogy a Parlament kitakarhatta volna a dokumentumokban a személyes adatokat, és így legalább részlegesen hozzáférhetőkké váltak volna. De a kérelmezett dokumentumok olyan változatának a hozzáférhetővé tétele, amelyből mindenfajta személyes adatot eltávolítottak (ideértve a Parlament képviselőinek a nevét),

az e dokumentumokhoz való hozzáférést mindenfajta hasznosságtól megfosztotta volna.

Ez azt jelenti, hogy elismerik, hogy nem véletlenül lettek kikérve a dokumentumok, és nem véletlenül fontos, hogy melyik képviselő havi hány ezer euróból védi a demokráciát és a jogállamot.

Ugyanis a hasznossága (ahogy ők fogalmaznak), lényege pont ez lett volna. Hozzáteszik még, hogy az összes személyes adatot nem lehetett volna kitörölni, mert túlzott adminisztratív terhet jelentett volna.