Így szövetkezik Macron a fő liberálissal a migránsok mellett és Orbán ellen

Vezércikkben ír a bukott szocialista miniszterből elnökké választott Macronról, a szintén migránspárti, liberális Verhofstadtról és Orbán Viktorról az egyik legnépszerűbb francia konzervatív internetes újság, a Boulevard Voltaire.

Macron a Boulevard Voltaire gondolata szerint belpolitikai problémái miatt próbál háborúzni, mégpedig fantomokkal, ilyen az úgymond "populizmus". A vezércikk így folytatódik:

Macron, hogy ezt a fenyegetést még inkább saját maga oldalára fordítsa karikatúrát csinált a konfliktusból, amit nacionalisták és fejlődéspártiak közé helyezett. Ha legalább egy kicsit tisztességes lett volna, ha kicsivel több esze van, beszélhetett volna föderalistákról és szuverenitáspártiakról, vagy ahogy az az amerikai terminológiában is ismert, konzervatívokról és liberálisokról. De nem, célpontja első helyen Orbán Viktor, akit a bevándorlásellenes erők vezetőjének tart.

A BV az olasz Ligát, az osztrák FPÖ-t, a német AfD-t, a svéd demokratákat és a holland Szabadságpártot említi, amelyek a muszlimok tömeges bevándorlására reagálnak. A lakosság egy részének ún. identitárius reakciójáról van szó, amely a bevándorlással szemben elutasító jobboldali szavazók számának növekedését idézte elő. Ez a lényegi jelenség megosztja Európát, több országcsoportra.

Először is van két ország - Magyarországra és Lengyelországra utal a BV -, amelyet konzervatívok irányítanak, de nem nacionalisták, ezek ellenállnak a migrációs nyomásnak és logikusan Európa keresztény értékeit védelmezik. Ezek az országok, amelyek szeretnék megőrizni identitásukat, amelyet a szovjet iga megtépázott, és ma identitásuk a brüsszeli technokraták és "fejlődéspárti" ideológiájuk által került veszélybe. Hozzájuk számolhatjuk a két másik visegrádi országot (Csehországot és Szlovákiát), amelyek szintén szeretnének elkerülni egy újabb ideológia gyámságot, miután felszabadultak a kommunizmus alól.

Elképesztő, ahogy Brüsszel ma Magyarországot vette elő Lengyelország után, úgy téve, mintha ez a "keresztény" konzervatizmus nagyobb veszélyt jelentene, mint az ellenőrzés alól kicsúszó, egyre kevésbé asszimilálható muzulmán közösség. A Magyarország elleni merénylet/támadás azt mutatja, hogy a határok lezárásnak kérdése és a migránsok befogadása, az "emberi jogokra" és a progresszióra történő mutogatás mellett valójában arról van szó, hogy kontinensünk élet-halál harcát vívja. Így fogalmaz a BV. Az újság szerint ugyanazok akarják Európát föderálissá tenni, mint akik a nemzetet, a családot, a társadalmi fejlődést akarják lerombolni, hirdetik az abortuszt, az eutanáziát, az azonos neműek házasságát és egy nagyon jelentős számú muzulmán közösség Európába történő behozatalát. Demográfiai szempontból ez egy halálos kombináció. Ami az ideológiai részt illeti, megállapíthatjuk, hogy súlyosan következetlen ez a politika, hiszen a muszlim vallás identitásának tiszteletével együtt ez a vallás a legkonzervatívabb, éppen ami a szexualitást és a nemek közötti kapcsolatokat illeti, vagy éppen a "társadalmi fejlődést". Az a kapcsolat a két ideológia - mármint a szélsőséges liberalizmus és a muszlimok térnyerése - között, hogy mindkettő halálos fenyegetést jelent civilizációnk számára.

A belga liberális Verhofstadt és a BV által szociáldemokratának nevezett Macron közötti objektív szövetség meghatározza a két tábor arcát. Az első Verhofstadt, amikor a szivárvány vagy "mályva" koalíciót vezette Belgiumban, sokat tett azért, hogy a belga föderális államot megnyissa egy veszélyes migráció előtt, amelynek Molenbeek lett az eredménye, és azon is sokat dolgozott, hogy a társadalmi fejlődést egy totális materializmussá sorvassza. Vajon hogy lehet mérni azt a sokkot, amit a Korán okoz a befogadó állam kiüresedett (nihilista) lelkületének? Macron valamivel óvatosabb, mert éppen hatalmon van, de ettől függetlenül még ebbe a táborba tartozik. Macron barátja, Hakim El Karoui a Montaigne Intézet részére készített jelentésében egyértelműen felfedi, hogy a francia muzulmán közösséget a haláladó muzulmán országokon kívüli bevezetésével kell finanszírozni, vagy még inkább az arab nyelv állami iskolai bevezetésével, amit azzal indokolnak, hogy ne a mecsetekben kelljen azt tanulni. Mindez persze az iszlám közösségek megerősödéséhez vezet.