Már hatezer migráns távozott Boszniából Horvátországba

Migrants receive food from local Red Cross in an abandoned building in the north-western Bosnian town of Bihac on May 11, 2018. The building is being refitted with infrastructure to accept African-Asian migrants who make their stop in Bihac, where they rest before continuing "the final Bosnian leg" on their journey towards Velika Kladusa, a Bosnian town at the Bosnia - Croatia border. Until recently, Bosnia and its mountainous terrain were avoided by migrants travelling from northern Africa, Middle East or Asia, who, despite the closure of EU borders in March 2016, continued to pass through the Balkans. But, since late 2017 Bosnia is facing the passage of hundreds of migrants, becoming a leg of a new "Balkans route." / AFP PHOTO / ELVIS BARUKCIC

Hatezer illegális bevándorló távozott Bosznia-Hercegovinából Horvátországba tavaly év vége óta – közölte Slobodan Ujic, a boszniai idegenrendészet igazgatója.

Boszniában máig 9730 migránst regisztráltak, közülük 7958-an jelezték, hogy nemzetközi védelmet kérnek, de csak 700-an nyújtottak be menedékkérelmet, amelyek közül egyet sem hagytak jóvá a boszniai hatóságok – tudatta Ujic.

Migránsok a boszniai Bihacban Forrás: AFP/Elvis Barukcic

A legtöbben, 3500-an, Pakisztánból érkeztek.

Az nem világos, hogy Pakisztánból mi elől menekültek, mert az országban nincs fegyveres konfliktus,

ennek tükrében a bosnyák hatóságok helyesen jártak el.

Az utóbbi hetekben főleg az irániakkal van probléma

– tette hozzá az igazgató.

Szerbia ugyanis vízumliberalizációt vezetett be Iránnal szemben, így ezek az emberek teljesen legálisan, repülővel érkeznek Teheránból Belgrádba, majd ezt követően eldobálják személyes okmányaikat, és illegálisan lépnek be Boszniába, ahonnan Nyugat-Európába akarnak tovább menni.

Pakisztánhoz hasonlóan Iránban nincs háború, tehát ebben az esetben sem politikai menekültekről, hanem gazdasági migránsokról beszélhetünk.

A migránsok többségében a horvát határ menti Una-Sanai kantonban vannak, Bihac és Velika Kladusa környékén, különböző parkokban és romos épületekben vertek sátortábort.

Ujic szerint Bosznia-Hercegovinának az emberek gyors áthaladását kellene biztosítania az Európai Unióba, nem pedig fogadóközpontokat kiépítenie, amit a pénzügyi nehézségek miatt nem is tud megtenni.

Szlovénia nemrég azzal vádolta Horvátországot, hogy nem védi kellően a boszniai-horvát határt,

ezért a migránsokat a szlovén hatóságok tartóztatják fel szlovén területen.

A horvát belügyminisztérium nem közöl adatokat arról, hogy hány illegális bevándorlót tartóztattak fel, és hányat toloncoltak vissza Boszniába. Ezzel szemben a szlovén hatóságok naprakész adatokat tesznek közzé a migránsokról a ljubljanai belügyminisztérium honlapján.

A horvát sajtó szerint

ezek az adatok rácáfolnak Zágráb azon állítására, miszerint a horvát rendőrök hatékonyan védik a határt.

Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat valamivel több mint két évvel ezelőtt zárták le, azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó migránsok száma.

Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek,

s náluk akarnak menedéket kérni.

Az említett útvonal lezárása óta a bevándorlók új útvonalakon, többnyire Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeznek Horvátországba.