Orbán Viktor Tusnádfürdőn: ezek voltak a legfontosabb beszédek

Orbán Viktor; Tőkés László
Tusnádfürdő, 2017. július 22. Orbán Viktor miniszterelnök (k) az előadását követően kérdésekre válaszol a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 22-én. Mellette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője (b). MTI Fotó: Veres Nándor
Vágólapra másolva!
Elérkezett a 29. Tusnádfürdői Szabadegyetem legnagyobb érdeklődéssel várt pillanata: szombaton délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök értékeli a magyar, az európai és a világpolitika legfőbb trendjeit, valamint beszél a következő időszak legfőbb kihívásairól és feladatairól. Összegyűjtöttük, hogy miről beszélt a magyar miniszterelnök a korábbi években. 
Vágólapra másolva!

A kezdetben bálványosi nyári szabadegyetem idővel egyre nagyobb tekintélyre tett szert, és rendszeresen megfordultak itt vezető politikusok, a minden évben előadást tartó Orbán Viktoron kívül többek között Mádl Ferenc, Martonyi János, Tőkés László, Markó Béla, Semjén Zsolt, a román államfők közül pedig Emil Constantinescu és Traian Băsescu ment el Tusványosra (utóbbi többször is).

Tusványos legfőbb programpontja mostanra Orbán Viktor beszéde lett. Az ő előadását várják legjobban minden évben. Minden évben programbeszédet tart Tusványoson. Orbán Viktor előadásai a magyar sajtó mellett sokszor a világsajtóba is bekerülnek.

Fel kellett tenni az i-re a pontot

1998-ban első választási győzelme után Orbán Viktor azt mondta, azzal, hogy "az ország már de facto, jövő áprilistól pedig de jure is a NATO tagja,

a magyar állampolgároknak nem kell többé aggódniuk külső forrásból fakadó személyes vagy vagyoni fenyegetettség miatt."

Orbán Viktor a továbbiakban megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy a folyamatot "az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József indította el az úgynevezett reorientációs külpolitika keretében 1990-ben". "A mi tisztünk, ennek a kormánynak a tiszte pedig az, hogy az i-re feltegye a pontot, és az utolsó simításokat elvégezze."

Orbán Viktor beszédét minden évben tömegek várják. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Orbán: A gyors halak eszik meg a lassúakat

Ha az újonnan csatlakozó országok okosan szervezik meg az államéletet, ha sikerül olyan kormányokat alakítani, amelyek mentesek a koalíciós huzakodástól, de gyorsak és hatékonyak, az a lehető legnagyobb gazdasági versenyerőt jelentheti az EU-n belül - mindezt 2004-ben mondta Orbán Viktor az Olt partján. Korábban még igaz volt a kapitalizmusra, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat - mondta, de szerinte ma Európában egy másik tétel érvényes:

a gyors halak eszik meg a lassú halakat.

Gyorsaságra, kreativitásra, tudásra, szorgalomra, határozottságra és döntésképességre van szükség - mondta a Fidesz elnöke.

"A baloldal egyetlen célja Moszkva kiszolgálása volt"

2005-ben Tusványos mottója ez volt: Összetartozunk? – Az Európai Unió kihívásai és lehetőségei. Orbán Viktor beszédében volt pár mondat, ami aztán hetekig témát szolgáltatott a sajtónak:

„A baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére, így tesz a mostani magyarországi baloldal is, amelynek a jövőben nemzeti fordulatot kell végrehajtania.

Így tett Kun Béla, Rákosi Mátyás és azok, akik 1956-ban leverték a forradalmat, és a jelenlegi kormány is egyebek mellett azzal is, hogy a kettős állampolgárság ellen foglalt állást a 2004. december 5-i népszavazáskor." Orbán Viktor arról beszélt, hogy a baloldal egyetlen célja Moszkva kiszolgálása volt, ahol a szovjet pártfőtitkárok nem tettek mást, mint folytatták a régi cárok birodalomépítő stratégiáját.

A világpolitika legfontosabb trendjeiről is beszél Orbán Viktor Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Hazugságra nem lehet kormányzást építeni

"Politikai hazugságra" nem lehet kormányzást építeni, mert az aláássa az ország jövőjét, árt a gazdaságnak és tönkreteszi a demokratikus alapokat - fejtette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2006-ban Tusnádfürdőn, bírálva a magyar kormány nemzetpolitikáját is. Orbán úgy vélte: ez a fajta hazugság aláássa az ország jövőjét.

A másik súlyos következmény az, hogy az ilyen magatartás tönkreteszi a demokratikus alapokat, hiszen a választás nem más, mint szerződés az adott párt és a választók között arról, mit ígér az az erő a szavazatokért cserébe. Ha ezt a "szerződést" az egyik fél megszegi, akkor a demokrácia alapelvét sérti meg - mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor 2010-ben: Egy korszaknak véget vetettünk

A nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól - fejtette ki 2010-ben első kétharmados győzelme után Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Márpedig a sikeres kapitalizmushoz nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapokra is. Magyarországon kétharmados forradalom történt - szögezte le.

"Egy korszaknak véget vetettünk" -

mondta -, ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket - mondta Orbán Viktor. A spekulánsok eddigi húsz évével szemben a becsületes, törvénytisztelő emberek országát akarjuk felépíteni - hangsúlyozta.

Előadás az illiberális államról

Orbán Viktor miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Tusnádfürdőn 2014. július 26-án. Mellette Németh Zsolt Forrás: MTI/Beliczay László

2014-ben pedig Tusványos mottója a következő volt: Történetekből történelem. Ekkor vezette be a politikába Orbán Viktor az illiberális demokrácia fogalmát. Azt mondta, hogy

újra kell szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell kiépíteni.

Többek között ezt mondta: "... ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön.

Ilyen értelemben tehát

az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.

Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz."

Elsőként állt ki Donald Trump mellett

Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – így szólt a mottó 2016-ban Tusványoson. Orbán Viktor azt mondta, hogy örül a lehetőségnek, hogy nem politikusként van jelen a szabadegyetemen, ezért nyíltabban, közérthetőbben beszélhet. De zavarban van, mert túl sok az aktuális esemény: a brexit, Donald Trump elnökjelöltsége, a nizzai és müncheni merényletek. Orbán Viktor kifejtette, hogy a terror és a migránshullám csak a tünetei valaminek, a mélyebb okokat kell keresni.

Három pontban foglalta össze, hogy mit kellene tennie az Európai Uniónak.

  1. Abbahagyni a denacionalizálást. Minden kezdeményezést meg kell állítani, amely jogköröket vesz el a tagországoktól.
  2. Az EU áltatja magát, amikor globális szereplőként tetszeleg. Ezt is abba kell hagyni. A brexit után az Európai Unió végképp regionális szereplő lesz.
  3. Fel kell hagyni Európa idealizálásával is. Van olyan, ami ellen Brüsszel nem, de mi tudunk védekezni. Be kell látni, hogy nem igaz, hogy a több Európa jobb.
Orbán Viktor a 27. találkozón 2016. július 23-án Tőkés László és Németh Zsolt társaságában Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A legnagyobb visszhangot azonban az váltotta, ki, amikor az amerikai választási kampány közepén (sőt, szinte előtte) - a világ vezető politikusai közül elsőként - kijelentette, hogy

Donald Trump győzelmét tartaná kívánatosnak.

Sose gondolta volna, hogy ő Donald Trump kampányembere lesz, Trump pedig Európa embere, de a republikánus elnökjelölt tett három javaslatot a megoldásra, amelynél jobbat európai fejjel se lehetne - mondta.

  1. A legjobb titkosszolgálatot kell felépíteni.
  2. A demokráciaexportot abba kell hagyni, miután a líbiai és iraki beavatkozás is totális kudarccal végződött.
  3. A migráció megállítása, mert az afrikai és a közel-keleti demográfiai adatok ismeretében nincsen más racionális megoldás.

A miniszterelnök szerint

a mi problémánk nem Mekkában van, hanem Brüsszelben,

de a migráció megöl minket, és a határt megvédeni virággal nem lehet. Orbán Viktor utolsó mondata ez volt: „Azt akarjuk, hogy Magyarország biztos pont maradjon egy bizonytalan világban."

2017: Az a kérdés, hogy Európa az európaiaké marad-e

Tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy a gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz, az EU-nak pedig vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. Most készítik Európát elő arra, hogy átadja a területét egy új, kevert muszlimizált Európának" – állapította összegzésképpen a miniszterelnök.

- részletezte.

Orbán Viktor: Amíg én vagyok a miniszterelnök, a kerítés marad Forrás: MTI/Veres Nándor

Ezért lehet különleges a 2018-as magyarországi választás is, hiszen

Magyarország volt az, amely a V4-ek segítségével megállította az Európába özönlő migránsinváziót

– jelezte.

Orbán Viktor megfogalmazta a XXI. század legfontosabb történelmi kérdését is:

Orbán Viktor megismételte: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, és a határokat meg fogja védeni, ugyanakkor rámutatott, az ellenzék nyíltan hirdeti, hogy hatalomra kerülése esetén a kerítést lebontja, egyetért a migránsok beengedésével és kötelező szétosztásával, és készen áll arra, hogy Európát átadja egy új, kevert összetételű jövő számára.