Óriási fegyverkezésbe kezdett Kína

China's first domestically built aircraft carrier, the Type 001A, leaves the shipyard of Dalian Shipbuilding Industry Co., Ltd. as it sets out for a sea trial in Dalian city, northeast China's Liaoning province, 13 May 2018. China's first domestically developed aircraft carrier left its northeastern port to begin sea trials on Sunday, state media said, the latest milestone in the country's efforts to modernize its military. The still-unnamed carrier was launched this time last year but since then has been undergoing fitting of weapons and other systems and has not yet entered service. The official Xinhua news agency confirmed the ship had left for trials with a short announcement. Other state news outlets showed undated photos of a fog-shrouded carrier just off of its dock. "Our country's second aircraft carrier set sail from its dock in the Dalian shipyard for relevant waters to conduct a sea trial mission, mainly to inspect and verify the reliability and stability of mechanical systems and other equipment," Xinhua said. Little is known about China's aircraft carrier program, which is a state secret, though official media in recent weeks had widely speculated that sea trials were set to start.

A következő években akár hétre is nőhet Kína repülőgép-hordozó hajóinak a száma, így alapvetően felborulhat a hatalmi egyensúly a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceánon. A környező országok érthetően aggódnak a kínai fejlesztések miatt, akár egy komolyabb fegyverkezési verseny is elindulhat, ha Peking tervei valóra válnak.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg első repülőgép-hordozójának üzembe helyezése 2012-ben, és további három hadihajó fejlesztése és tesztelése a közelmúltban nyugtalanságot váltott ki az ázsiai és nyugati országokból.

Peking célja az, hogy az 1980-as években kezdeményezett szovjet Kuznetsov és Ulyanovsk program segítségével 2025-re újabb négy repülőgép-hordozó tulajdonosa legyen

– minderről a geopolitika.hu oldal számolt be a The Diplomat című magazinra hivatkozva.

Kína első saját gyártmányú repülőgép-anyahajója. A következő években továbbiak építését tervezik Forrás: Imaginechina/Nang gongaq - Imaginechina/Nang Gongaq

Így versenyeznének az USA-val

Kína nemcsak számbeli növekedést, hanem méretbeli és minőségi javulást is el szeretne érni, ami elektromágneses rakétavető rendszerek, komolyabb harci eszközök, korai figyelmeztetésre alkalmas repülőgép-hordozó támaszpontú repülők és elektromos vadászrepülők telepítését is magába foglalja. Ezek a katonai eszközök lehetővé teszik az ázsiai ország számára a fejlett Japánnal és az Egyesült Államokkal való versenyt a Csendes-óceán térségében. Mindez az új, Type 055 változatú romboló vízre bocsátásával együtt azt jelenti, hogy Peking nagyobb erőprojekcióra és a vitatott, stratégiailag fontos Dél- és Kelet-kínai-tenger dominálására lesz képes.

A négy fejlett repülőgép-hordozó mellett az is az aggodalmat növeli a környező országokban és az Egyesült Államokban, hogy a védelmi program következtében, mely épp folyamatban van Kínában, a repülőgép-hordozók száma 2025-re hétre is emelkedhet. A Type 001, Type 002 és Type 003 hordozók mellett ugyanis kezdetét vette három, egyenként 40 000 tonna kétéltű támadóhajó fejlesztése is,

melyek megközelítőleg a francia Charles De Gaulle méretével fognak megegyezni,

és melyek az amerikai USS Wasphez fognak hasonlítani.

Félelmetes erő

A Diplomat szerint az amerikai haditengerészet jelenleg húsz repülőgép-hordozóval rendelkezik, melyből tizenegy úgynevezett szuper repülőgép-hordozó, kilenc pedig kétéltű támadóhajó. Bár utóbbiakat az Egyesült Államok nem tartja repülőgép-hordozóknak, az olyan repülők, mint az F-18E, az F-35C, a Harrier függőleges fel- és leszállásra alkalmas vadászrepülő és a nemrégiben fejlesztett, kétéltű támadóhajókra telepíthető F-35B gépek lehetővé teszik, hogy annak tekintsék őket. Ugyanez a helyzet áll fenn Kína Type 075 kétéltű támadóhajói esetében is, melyek, ha 2025-re vízre kerülnek, hétre növelik az ázsiai óriás repülőgép-hordozóinak számát.

Nagyszabású fegyverkezésbe kezdett Kína a tengereken Forrás: Imaginechina/Wang xizeng - Imaginechina/Wang Xizeng

Míg jelenleg az Egyesült Államok az egyedüli gyártója a függőleges fel- és leszállásra alkalmas vadászrepülőknek, az F-35B-nek, a hidegháborúban a Szovjetunió volt ennek a technológiának a nagy úttörője.

Amikor az 1990-es években a Szovjetunió felbomlott, Kína több technológiát, például a Yak-141-et is megvásárolta Oroszországtól, majd gyors ütemben saját vadászrepülők fejlesztésébe kezdett.

Peking kétéltű támadóhajói egyenként harminc gép fogadására alkalmasak, mely az olyan fejlesztésekkel kiegészülve, mint a lopakodó rendszerek, az aktív fázisvezérlésű radarok vagy a levegő-levegő rakéták, félelmetes erővel ruházzák fel a Dél-kínai-tengeren Kínát.

Mit lépnek a riválisok?

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg az ázsiai-csendes-óceáni térségben további előnyök szerzésére törekszik. Ha sikerül terveit megvalósítania, dominanciáját nem lesz egyszerű megfékezni. Bár az Egyesült Államok többszörösen nagyobb számú repülőgép-hordozóval rendelkezik, ereje megosztott, mivel Washington globális méretekben gondolkozik.

A kínai fejlesztések tehát később egyfajta fegyverkezési versenyt is elindíthatnak a térségben. Erre utalhat az is, amint egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, sajátos hatalmi együttműködés körvonalazódik Délkelet-Ázsiában az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán és India között.

A biztonsági kezdeményezés egyelőre nem nyert intézményesített formát, a feleket egyelőre inkább a Kína-ellenesség tartja össze.

Már tíz évvel ezelőtt is szorosra próbálta fonni a viszonyát a négy ország, de akkor belpolitikai okokból meghiúsult a mélyebb integráció. Ha a kínai hadügyi fejlesztések hasonló ütemben folytatódnak, akkor az érintett országok is minden bizonnyal lépni fognak.