Most kiderül, mi lesz, az állásunkkal 10 év múlva

Vásárosnamény, 2015. április 21.
Hegesztő dolgozik az Interspan Faipari Kft. vásárosnaményi gyártelepének teljes felújításán 2015. április 20-án. A svájci székhelyű cég csaknem 30 milliárd forint értékű új gyárában 2016 nyarától OSB-falapot gyártanak száz
Vásárosnamény, 2015. április 21. Hegesztő dolgozik az Interspan Faipari Kft. vásárosnaményi gyártelepének teljes felújításán 2015. április 20-án. A svájci székhelyű cég csaknem 30 milliárd forint értékű új gyárában 2016 nyarától OSB-falapot gyártanak száz új dolgozó foglalkoztatásával. A beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a magyar kormány április 20-án nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
Vágólapra másolva!
Lenyűgöző összefoglalását adja az Antall József Tudásközpont által kiadott, A szakmák jövője című könyv annak a folyamatnak, ahogy a – nem is távoli – jövőben a technológiai fejlődés következtében valamennyi szakma átalakul. A könyv szerzői szerint napjainkban a szakértelem megszerzése és a társadalomban való szétosztása is alapjaiban módosul, és ez a hagyományos szakmák felbomlásához vezet.
Vágólapra másolva!

Hosszú távon az egyre fejlettebb, nem gondolkodó gépek átalakítják a szakemberek munkáját, ezzel pedig a gyakorlati szakértelem társadalomban való elosztásának új módszerei alakulnak ki. Összességében ezt a kérdéskört vizsgálja Richard Susskind és Daniel Susskind közös könyve, aminek a címe A szakmák jövője. Az Antall József Tudásközpont által kiadott mű arra nem ad választ, hogy ez a változás mikor fog bekövetkezni, mert nem rajtunk múlik a változás sebessége.

Abban biztosak lehetünk, hogy

ez az elemi transzformáció nem egyetlen éjszaka alatt történik majd meg.

A könyv szerint a változásnak sokféle jellemzője van: a szakmák iparosodása és digitalizációja, a szakmai munka rutinizálódása és tömegcikké válása, a szakemberek kiiktatása és demisztifikálása. Bármilyen technológiát is használunk, úgy tűnik, hogy végül a hagyományos szakmák fokozatosan szétdarabolódnak, és a legtöbb szakembert alacsonyabb szinten képzett emberek, illetve nagy teljesítményű rendszerek fogják helyettesíteni. Arra számítanak a könyv szerzői, hogy új szerepek születnek, de azt nem tudják, hogy mennyi ideig lesz létjogosultságuk, mert idővel ezeket is átveszik a gépek.

Mindenki számára elgondolkodtató

A szerzőpáros lenyűgöző összefoglalását adja annak a folyamatnak, ahogy a – nem is távoli – jövőben a technológiai fejlődés következtében valamennyi szakma átalakul.

Fokozatos változás szemtanúi lehetünk: napjainkban a szakértelem megszerzése és a társadalomban való szétosztása is alapjaiban módosul, és ez a hagyományos szakmák felbomlásához vezet.

Ez a tézis első pillantásra ijesztőnek tűnhet, épp ezért a szerzők új gondolkodásmódot szorgalmaznak, és felvillantanak számos, a változásban rejlő lehetőséget.

A jövőben teljesen átalakulhatnak a hagyományos szakmák Forrás: MTI/Balázs Attila

Richard Susskind korábban több könyvet is publikált a jogi szolgáltatások jövőjével kapcsolatban, és az elmúlt csaknem két évtizedben a világ számos pontján tartott előadásokat a témában. A visszajelzések meggyőzték arról, hogy elmélete nemcsak a jogász szakmára érvényes, hanem az orvosok, könyvvizsgálók, építészek, újságírók, tanárok és más szakmák képviselőinek munkájára is. Kutatását kiterjesztette, így ez a kötet bármely más szakember számára hasznos és elgondolkodtató olvasmány.

Minden online lesz?

A kiadványból kiderül, hogy a szakmák utáni társadalomban a gyakorlati tudás online elérhető lesz. A szerzők erősen hajlanak arra, hogy ösztönözzék a jelenlegi és a jövőbeni kapuőrök eltávolítását, hogy az emberek hozzáférhessenek a kollektív tudáshoz és tapasztalathoz. Érvelésük utolsó lépéseként megmagyarázzák, miért gondolják, hogy jó lenne ilyen módon felszabadítani a gyakorlati szakértelmet.

A szerzők szerint a jövőben két út képzelhető el. Az egyik egy olyan társadalomhoz vezet, amelyben a gyakorlati szakértelem egy online megosztott forrás, mely ingyenes hozzáférést biztosít, és amelyet az együttműködés szellemében tartanak fenn.

A másik út egy olyan társadalomhoz vezet, ahol lehet, hogy a tudás és a tapasztalat online elérhető, de a szolgáltatók a tulajdonosai, tehát az ügyfeleknek általában fizetniük kell a hozzáférésért, és a kollektív gyakorlati szakértelmet elkerítik, és valószínűleg új kapuőrök forgalmazzák.

Az első út egy olyan helyre visz, ahol a kollektív tudás és tapasztalat, amennyiben megvalósítható, pénzügyi nyereség nélkül van megosztva, a második út viszont egy online piacra vezet, ahol a gyakorlati szakértelmet eladják és megveszik.

Mindez egy olyan világba vezethet el bennünket, amikor szinte mindenki hozzáférhet a tudáshoz és tanuláshoz, de ez a váltás nem jön magától a kiadvány írói szerint. Ez egy olyan cél, melynek elérésére törekedni kell.