Zuckerberg úgy vélekedett, hogy nem szükségszerűen kell a sértő tartalmakat letiltani az oldalról, csak akkor, ha azt célzottan valaki megsértésére vagy megtámadására szánták. Hozzátette, ő maga is zsidó, és egyáltalán nem áll szándékában védeni a holokauszttagadókat, de különbséget kell tenni a szándékosan ártani akarók és azok között, akik rosszul értelmeznek valamit.
A 2011-ben elfogadott magyar alaptörvény egyébként tiltja a holokauszttagadást, és büntetőjogi szankciókat rendel az ilyen cselekedet mellé.
A vezérigazgató szavai éles kritikát váltottak ki. Az egyesült államokbeli Rágalmazás Elleni Liga (ADL) közleményében azt írta:
a Facebooknak „erkölcsi és etikai kötelessége” megtiltani, hogy emberek a közösségi portál oldalán a holokausztot tagadó tartalmakat terjesszenek.
Bírálta és hibásnak tartja Zuckerberg álláspontját az amerikai székhelyű Simon Wiesenthal Központ zsidó jogvédő szervezet egyik vezetője, Abraham Cooper rabbi. Véleménye szerint a holokauszttagadóknak két csoportjuk van: az egyik abban hisz, hogy nem volt Auschwitz, míg mások, mint Irán is, az ott abbahagyott tevékenységet fejeznék be. Copper hozzátette:
a központ 2009-ben ígéretet kapott a Facebook tisztviselőitől,
hogy az Iránhoz hasonló államok nevében az oldalra feltett, a zsidókat propangandacélzattal befeketítő tartalmakat eltávolítják.
A nácik által elkövetett holokauszt a legjobban dokumentált rémtett a történelemben;
nem lehet a „gondolatok szabad cseréjével” igazolni, hogy a Facebookra felkerülhetnek a holokauszttagadást hirdető tartalmak, hiszen ebben az esetben már maga a gondolat hazugságon alapul
– hangoztatta a központ képviselője.