Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A várakozásokkal szemben az illegális bevándorlás is központi szerepet kapott a kétnapos brüsszeli NATO-csúcson. Mindezt jól mutatja Kolinda-Grabar Kitarovic horvát elnök csütörtök reggeli nyilatkozata, aki kijelentette, hogy
az illegális migráció továbbra is teljes mértékben elfogadhatatlan,
és azok az országok, akik esetleg szeretnének a NATO-tagjai lenni, nem engedhetik meg, hogy teret adjanak ennek. Mindez élesen szembemegy a közös értékeinkkel – tette hozzá.
Szintén éles összecsapás volt a migráció ügyében Emmanuel Macron francia elnök és Giuseppe Ponte olasz kormányfő között. Donald Trump amerikai elnök azt kérdezte az olasz miniszterelnöktől, hogyan halad az ország határainak megvédése. Minderre Conte azt felelte, hogy jól, majd
a közelben álló Macronra mutatva közölte, hogy azonban „ő nem segít”.
Conte egyébként megbeszélést folytatott az illegális migrációról Andrzej Duda lengyel elnökkel is.
Egyébként a teljes csúcsot példátlan bizalmatlanság, barátságtalan hangulat és az érdekkülönbségek nyílt összeütközése árnyékolta be. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben elmondta: a nemzetközi biztonsági rendszert keleti és déli irányból érő folyamatos kihívások miatt Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez. Kifejtette: hazánk annak érdekében is megtesz mindent, hogy a szövetség ereje növekedhessen. Ennek érdekében az ország átfogó haderőreformba kezdett, aminek nyomán regionális szinten versenyképes hadsereg jön létre.
A kapacitások modernizálását Magyarország elkezdte, a Magyar Honvédség új helikoptereket szerez be mintegy 100 milliárd forint értékben – tudatta a miniszter. Hozzátette:
Budapest úgy döntött, hogy a katonai szövetség afganisztáni misszióját erősítő 117 fős magyar kontingens állományát további 12 fővel növeli,
valamint az eredetileg 2020-ig vállalt pénzügyi hozzájárulás időszakát 2024-ig kiterjeszti, ami azt jelenti, hogy évi félmillió dollárral járul hozzá az afgán biztonsági erők kapacitásainak és képességeinek fejlesztéséhez.
A NATO vezetésének katonai céljai teljesültek a brüsszeli csúcstalálkozón, s
minden felvetett ponttal egyetértettek a tagállamok
– minderről Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő beszélt. Szerinte ugyanakkor a csúcs nem nevezhető szokványosnak, mert az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kritikusan lépett fel néhány tagállammal szemben. Az amerikai elnök elsősorban gazdasági kérdéseket feszegetett, miközben védelmi témákat nem hozott fel – fűzte hozzá.
„Gazdasági témában, a hozzájárulás kérdésében lehet vitatkozni, de az minden országnak a belső ügye, hogy ezt miként oldja meg” – hangsúlyozta a szakértő. Emlékeztetett, a magyar célkitűzés szerint 2024-re érné el a védelmi költségvetés a GDP 2 százalékát, és 2026-ra fejeződne be a haderő-fejlesztési program.
