Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tervezetet a szenátus szakbizottságai előzőleg negatívan véleményezték, a szenátus múlt heti plenáris vitáján pedig valamennyi román párt szónoka ellene érvelt.
A törvénytervezetet - amely helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön - a plenáris vitán
a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették,
egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román centenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be.
A törvénytervezet sorsáról végleges döntést hozó szenátus kedden 96 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést, a székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.
A voksolást követően Gheorghe Baciu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora "agyrémnek" nevezte a Székelyföldet, és megköszönte román szenátortársainak, hogy megvédték Románia területi épségét, és elhárították az ország "kilyukasztásának" veszélyét.
Fejér László Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet az ország megannyi történelmi régiójára, Dobrudzsára, Moldvára, Munténiára, Olténiára, Bánságra, Bukovinára, a Királyföldre és a Székelyföldre, hozzátéve, hogy nemcsak a székelyeknek volt ezer évig autonómiájuk, hanem az erdélyi szászoknak is, akiknek legszebb városait - Nagyszebent, Brassót, Segesvárt, és Szászmedgyest - köszönheti a mai Románia.
A magyar politikus rámutatott:
az RMDSZ az igazi decentralizációra, a történelmi régiókra, egy virágzó Romániára és a benne együtt élő nemzetiségek valós párbeszédére voksolt,
ugyanakkor kifejezte reményét, hogy legközelebb a többség is erre szavaz.
A román elnöki hivatal Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött válaszában azt írta, hogy
az etnikai alapú autonómia nem kívánatos,
mert ahelyett hogy a közösségek fejlődését szolgálná, fennáll a veszélye, hogy akadályozza azt.
A válaszlevelet Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája juttatta el az MTI-nek.
A két magyar közösségi vezető március 27-én levélben kezdeményezett találkozót Klaus Iohannis román elnökkel, hogy bemutathassák a román-magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket.
Az elnöki hivatal válaszlevelében nem reagált a párbeszéd-kezdeményezésre. Arra emlékeztetett, hogy az államfő mindig is az adminisztratív és gazdasági szempontok szerint kialakított valós helyi autonómia híve volt, mely hatékonyabbá teszi, és az állampolgár felé fordítja a döntéshozatalt.
Azt is megjegyezte, hogy Klaus Iohannis ezt a meggyőződését a tavalyi Hargita és Kovászna megyei látogatása során is hangsúlyozta.
A Laurentiu-Mihai Stefan elnöki tanácsos által jegyzett levél megemlítette: Klaus Iohannis államfő rendkívül fontosnak tartja a román-magyar megértést, toleranciát és együttműködést, mely a többség és a magyar közösség képviselői közötti parlamenti, önkormányzati párbeszéd által alakítható ki és fejleszthető. Hozzátette:
az elnök minden lehetséges alkalommal a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta,
és elismerően beszélt arról a hozzájárulásról, amelyet a magyar kisebbség nyújtott a román állam fejlődéséhez és Románia európai és észak-atlanti útjához.
Az elnöki hivatal azt is megemlítette, hogy az elnök nézete szerint Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumi évében a romániai közösségeknek a jövő felé kell nézniük, és a közös jólét biztosításán kell fáradozniuk. A magyar és a többségi közösség partnersége pedig elengedhetetlen.
A levél szerint közös erőfeszítést kell tenni arra, hogy felülemelkedjenek a "mesterséges feszültségeken", és valós szolidaritást kell kialakítani a nagy nemzeti projektek megvalósításához.
Tőkés László és Izsák Balázs megkeresésükben arra emlékeztették az államfőt, hogy az eltelt közel három évtizedben folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre.
Hangsúlyozták: őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között,
új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat,
és tekintettel kell lenni a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok állhatatos és megalapozott autonómiaigényére.
A romániai Magyar Polgári Párt (MPP) szavazás után kiadott közleményében azt írta a a jövőben is
folytatni fogja a helyzetteremtő politikai küzdelmét az autonómia elérése érdekében, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet szenátusi elutasítása nem jelenti az autonómiaküzdelem végét.
A kommüniké szerint a keddi szavazás csupán megerősíti, hogy Romániában a közgondolkodás még nem képes befogadni az európai szellemiséget.
– A román társadalom még nem érett meg arra, hogy a nemzetek Európájának nemcsak földrajzilag legyen tagja, hanem azt az elvközösséget is magáénak tudja, amit Európa és az európaiság jelent. Sajnálatosnak tartjuk a kettős mérce alkalmazását, hiszen mi ugyanannak a nemzetközösségnek vagyunk tagjai, ahol Baszkföldön, Dél-Tirolban vagy az Aland-szigeteken természetes és elfogadott a területi autonómia – olvasható a közleményben.
Az MPP úgy értékeli, hogy
ami jár Európa más országaiban, annak járnia kell Székelyföld esetében is,
és az autonómia ügyének törvényes keretek közötti képviselete nem értékelhető Románia ellen irányuló cselekedetnek. A párt a keddi szavazást olyan állomásnak tekinti, amikor "egy újabb téglát bontottak ki az elutasítás falából".
A tervezetet benyújtó Kulcsár-Terza József, háromszéki képviselő korábban többször is jelezte:
már azt is eredménynek tekinti, hogy civilizált párbeszéd alakult ki a román parlamentben az autonómiáról,
és nem voltak szélsőséges kirohanások.
Hasonlóan nyilatkozott korábban Izsák Balázs, az SZNT elnöke is, aki szerint a mostani vita kiindulópontja lehet az autonómiáról szóló intézményes párbeszédnek.
Az RMDSZ elnöke szerint viszont az erdélyi magyarságnak 28 év alatt sem sikerült áttörnie az autonómiával kapcsolatos román előítéletek falát. Kelemen Hunor az Erdélyi Magyar Televíziónak adott korábbi interjújában úgy vélekedett: a mostani próbálkozás annyi újdonságot hozott, hogy a román politikusok egy része megpróbálta visszafogottan kezelni a kezdeményezést, de változatlanul nem akarnak őszinte párbeszédet folytatni erről a kérdésről.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben.
A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben
érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.
