A magyar kormány a NATO-ban is védi a kárpátaljai magyarokat

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodája, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalban.

A magyar kormány új NATO-politika elindítását kezdeményezi Ukrajnával kapcsolatban, mert az észak-atlanti szövetség, az EU, az IMF, a Világbank és számos állam által nyújtott, soha nem látott politikai és pénzügyi támogatás ellenére az ukrán kormány részéről hiányzik a politikai akarat és kapacitás a nemzetközi élet szereplői által megkövetelt alapvető, az ország gazdasági, politikai és társadalmi rendszerének átalakítását célzó reformprogramok végrehajtásához - írja a magyar kormány memoranduma. A kormányfő célja természetesen a kárpátaljai magyar kisebbség megvédése. Szijjártó Péter külügyminiszter ma az Európa Jövője című konferencián azt mondta, Ukrajna továbbra is megmagyarázhatatlan lépéseket, döntéseket hoz, nemzetközi kötelezettségeit, a kisebbségi jogokat is megsérti.

Az ukrán kormány egykori, határozott elkötelezettsége az EU és a NATO demokratikus elvei iránt elkopott - írja a memorandum.

Az ukrán állam folyamatos támadásai a kisebbségi jogok ellen veszélyesen destabilizálták a térséget.

Ukrajna nem hajtja végre azokat a programokat, amikre korábban kötelezettséget vállalt, így a már így is törékeny ország egyre sebezhetőbbé válik az ukrajnai és a külső nyomással szemben.

Ezért Ukrajna biztonsági kihívást jelent szomszédai számára, beleértve Magyarországot is.

Az ukrán reformprogramok végrehajtása annyira lelassult, hogy tavaly év végén az Európai Bizottság megtagadta az EU makroszintű pénzügyi támogatásának harmadik részletét.

A magyar kormány emlékeztet arra, hogy az IMF és a Világbank is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy

Ukrajna nem teljesítette a korrupció leküzdésére és a reformok végrehajtására irányuló együttműködési megállapodás feltételeit.

Az alig néhány elindított reformprogram is számos kivetnivalót hagy maga után, és a legfontosabb jogszabályi módosítások sem készültek el, többek közt azért, mert

az ukrán állam minden szintjét magánérdekek tartják fogva.

Ez az oka annak, hogy többek között a választási rendszer korszerűsítésére, a decentralizációra és a gazdasági reformokra vonatkozó törvénytervezetek nem jutnak túl az első olvasaton.

Emellett

Ukrajnában folyamatosan vezetik be az újabb, a kisebbségi jogok korlátozását célzó jogszabályokat.

A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola létét is fenyegeti az új ukrán oktatási "reform" Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

"Szembesülve azzal, hogy a nemzetközi partnerei által támasztott elvárásoknak nem tud eleget tenni -

Kijev elindult a kisebbségek szerzett jogainak megsértését feltételező úton.

Ebben a kontextusban Ukrajna ismét nem teljesíti számos nemzetközi kötelezettségét és vállalását. Az ukrán oktatási törvény ezt jól példázza" - írja a magyar kormány memoranduma.

A törvény sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, az EU-Ukrajna társulási megállapodást és a NATO 2017-es Éves Nemzeti Programját.

Bár az oktatási reform fontos az ország számára, a magyar kormány hangsúlyozza, hogy

egy többnemzetiségű államban fenn kell tartani a kisebbségi nyelvi jogokat.

A magyar kormány következetesen jelezte aggodalmait az Ukrán Oktatási Törvény 7. cikkelyére vonatkozóan, amely súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot az oktatás és tanulás terén.

Ennek ellenére Ukrajna a mai napig nem konzultált a nemzetiségi kisebbségek képviselőivel, emellett az ukrán kormány nem reagált konstruktívan Magyarország megoldási javaslataira.

Az ígéretek ellenére az ukrán kormányzat azonnal megkezdte a diszkriminatív szabályozás végrehajtását.

Eközben Magyarország figyelmeztetései, melyek felhívták a figyelmet az újabb, kisebbségi jogokat korlátozó jogi intézkedések bevezetésére irányuló ukrán kormányzati szándékokra, megalapozottnak bizonyultak - hangsúlyozza a memorandum.

A 2012-es nyelvtörvényt nemrég hatályon kívül helyezték, és e helyett hamarosan egy jóval korlátozóbb törvénytervezet elfogadására kerülhet sor.

Egyre több a kisebbségek elleni erőszak, ami azt bizonyítja, hogy

az ukrán állam képtelen vagy vonakodik megvédeni saját állampolgárait.

Az ukrán kormányzat ma már annyira meggyengült, hogy már a legalapvetőbb feladatait sem tudja ellátni, köztük a jogállamiság védelmét sem.

Kijev nagy magabiztossággal próbál kibújni nemzetközi kötelezettségei alól geopolitikai érdekekre hivatkozva.

Amennyiben Ukrajna az EU-hoz és a NATO-hoz akar közeledni, akkor ennek a gyakorlatnak véget kell vetni - írja a magyar kormány memoranduma.

Februárban felgyújtották Ungvár belvárosában a Kárpátaljai Magyar kulturális Szövetség irodáját Forrás: MTI/Nemes János

A NATO Ukrajna-politikájának kudarcát mutatja, hogy az ukrán kormány

csapatokat vezényel a NATO-val közös határához évekkel azután, hogy e jelenlétét itt megszüntette.

Mindezt úgy, hogy közben súlyos katonai kapacitásgondok vannak a kelet-ukrajnai területeken.

Figyelembe véve ezeket a fejleményeket, tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy Ukrajna nem képes teljesíteni kötelezettségeit a különböző nemzetközi szervezetekben.

Vagyis, ha Ukrajna továbbra is részt akar venni a NATO-integrációs folyamatában, akkor eleget kell, hogy tegyen az éves Nemzeti Programban vállalt kötelezettségeinek, köztük a kisebbségi jogok védelmének, amit a dokumentum kifejezetten hangsúlyoz.

Az Ukrajna által elfogadott vagy jövőben elfogadandó törvények ellentétesek az ország NATO felé vállalt kötelezettségvállalásaival.

E törvények továbbá közvetlenül sértik a NATO-tagállamok Ukrajnában élő állampolgárainak és nemzeti kisebbségeinek jogait és érdekeit.

Ezért az észak-atlanti szövetség integrációs folyamatának fenntartása érdekében Magyarország azt javasolja:

az ukrán kormány biztosítsa, hogy a NATO tagországainak Ukrajnában élő nemzeti kisebbségei mentesüljenek a nemzeti kisebbségek jogait korlátozó törvények végrehajtása alól.

Bár ez a megoldás természetesen nem felel meg a diszkriminációmentesség követelményének, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy Kijev a NATO-integráció útján maradjon.

Máskülönben Ukrajna integrációs folyamatának hitelessége rendkívüli mértékben megkérdőjelezhetővé válik.

A közvetlen keleti szomszédságunk stabilitásának megőrzése érdekében a NATO-nak ezekhez az új körülményekhez kell igazítania Ukrajna-politikáját.

A diszkriminatív törvény

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része - amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba - kimondja:
Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán.

Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban.

Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

A magyar kormány a törvény elfogadása óta határozottan küzd a kárpátaljai magyarokat ért diszkrimináció ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter többször elmondta, hogy

jogi garanciák hiányában Magyarország fenntartja azt a döntését, hogy Ukrajna minden létező nemzetközi törekvését blokkolja az Európai Unióban és a NATO keretein belül.

Magyarország meg is vétózta a NATO-Ukrajna Bizottság ülését.

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az egyik EU-csúcson szólította fel Jean-Claude Junckert, hogy a leghatározottabban lépjen fel az ukrajnai oktatási törvény ellen és a nemzeti kisebbségek jogaiért.