A román szenátus szavazni fog a székelyföldi autonómiatervezetről

A bukaresti képviselőház után a szenátus is megvitatta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát adna a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldnek.

A Kulcsár-Terza József háromszéki (hivatalosan Kovászna megyei) képviselő által egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezetet

a román pártok szónokai alkotmányellenesnek, egyesek pedig még sértőnek is minősítették.

A leendő Székely Autonóm Tartomány térképe Forrás: Origo

Előterjesztőként az RMDSZ frakciójában tevékenykedő politikus azt hangoztatta, hogy Európa támogatja az autonómiát, amelyet a románság az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban meg is ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek,

a székelység pedig mozgóurnás népszavazáson kinyilvánította erre vonatkozó közösségi igényét.

A képviselő leszögezte:

a statútum területi, nem pedig etnikai autonómiát javasol, nem jelent elszakadást, és olyan európai szabályokon alapul, amelyeket Románia is felvállalt.

Titus Corlatean volt külügyminiszter, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt mondta, Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a Kisebbségi Keretegyezmény rögzít.

A PSD politikusa

a "budapesti iskolának" tulajdonította, és elutasította a "magyar közösség" kifejezés emlegetését,

a Romániában hivatalosan használt "nemzeti kisebbség" fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.

A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan a legnagyobb ellenzéki frakció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről felszólaló

Ioan Chirtes szenátor is alkotmányellenesnek nevezte a törvényjavaslatot,

arra hivatkozva, hogy a statútum a román alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat (székeket) vezetne be, és etnikai alapon olyan intézményeket hozna létre, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának, tehát sértenék az állam egységének elvét.

A csaknem háromnegyedórás vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki szenátorok a románsággal szemben tiszteletlen elkülönülési törekvésként értelmezték és

elítélték az autonómia-statútum tervezetét.

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora azt nehezményezte, hogy

a többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják.

A szenátor véleménye alapján

az erdélyi magyarságnak jogos igénye az autonómia, amelyre az Európaiban Unióban számos jól működő példa létezik.

Az RMDSZ politikusa szerint a magyarság partnere akar lenni a románságnak a közös jövő építésében, de elvárja, hogy

jogos igényeiről az előítéleteken túllépve érdemi párbeszédet folytathasson a többséggel.

A sarkalatos törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.