Rettegnek a brüsszeli bürokraták a nemzeti érdeket képviselő új olasz kormánytól

Róma egyik jelképe, a Colosseum.

Alapjaiban rengetheti meg az Európai Uniót a populista Öt Csillag Mozgalom és az erősen bevándorlásellenes Liga küszöbön álló kormánykoalíciója. A két rendszerellenes párt célkitűzései mindenesetre nagyon hasonlóak: ki szeretnének toloncolni félmillió illegális migránst, szembe akarnak szállni Brüsszel és Berlin túlhatalmával, Oroszországgal pedig pragmatikus, bilaterális alapon nyugvó kapcsolatot építenének ki. Szerda este Sergio Mattarella köztársasági elnök megbízta Giuseppe Contét, a két párt miniszterelnök-jelöltjét a kormányalakítással.

Hétfő este Rómában megtört a jég. Az Öt Csillag Mozgalom elnöke, Luigi Di Maio és a Liga vezetője, Matteo Salvini bemutatták a baloldali Sergio Mattarella államfőnek a közös miniszterelnök-jelöltjüket,

az eddig politikai körökben ismeretlen 53 éves jogász professzor, Giuseppe Conte személyében.

Giuseppe Conte Forrás: AFP/NurPhoto/Silvia Lore

A köztársasági elnök ma 17:30-ra várta hivatalában a kormányfő-jelöltet. Sajtóértesülések szerint Sergio Mattarellának fenntartásai voltak Conte személyét illetően.

Luigi Di Maio ugyanakkor kiállt a jelölt mellett, azt mondta,

nem cserélik le Contét, akit szerinte csak azért támadnak, mert félnek az új kormánytól.

Di Maio véleménye alapján

Giuseppe Conte szelídnek tűnik, de belevaló, és Brüsszelben az olasz érdekeket fogja érvényesíteni.

Az államfő egyes miniszterjelöltekkel szemben is kifogást emelt, köztük a pénzügyminiszteri tárca élére jelölt közgazdász,

Paolo Savona ellen, aki Itáliának az eurózónából való kilépését támogatja,

ami viszont nem is szerepel a leendő kormány programjában.

Politikai patthelyzet a választások után

Olaszországban a március negyedikén rendezett parlamenti választások óta bizonytalanság volt, mert egyik nagyobb politikai tömb sem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges 40%-os többséget.

A Salvini vezette jobbközép-tömörülés 37,5%-ot kapott, az Öt Csillag 32%-ot,

míg az erősen bevándorláspárti, a bukott Matteo Renzivel fémjelzett balközép-csoportosulások együtt is csak 23%-ot szereztek.

A 18 és 29 év közötti olasz fiataloknak a 75%-a Ligára vagy az Öt Csillagra szavazott.

Az ország történelmi jellegű megosztottságából kiindulva az északon élők a jobbközép, míg a déliek a populista-centrista erőket támogatták.

Ugyanakkor a Liga is nyitott a déliek felé, ennek jeléül a nevéből elhagyta az „északi” jelzőt. A gesztus hatása a választási végeredményben meg is mutatkozott.

2018-as olaszországi parlamenti választások eredménye Forrás: Wikipedia/Thern

A balos Demokrata Pártra csupán a luxus márkaboltjairól híres nagyvárosok idősebb lakói szavaztak.

Az olaszországi választásoknak azért is van nagy jelentőségük, mert

először fordul elő, hogy egy nyugat-európai magállamban a rendszerellenes erők kerüljenek a hatalom közelébe.

A brüsszeli bürokraták jogosan retteghetnek a népakarattól, mivel a 61 milliós Itália az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, az ottani változásoknak pedig hatalmas hatása van az EU-ra nézve.

A migráció

A legfontosabb téma természetesen a migráció kérdésköre.

Olaszországban legalább félmillió afrikai származású illegális bevándorló tartózkodik jogszerűtlenül.

A Liga azt ígérte, hogy őket ki fogják toloncolni az országból, ez a pont pedig bele is került az Öt Csillaggal való közös kormányprogramba.

Migránsok Lampedusa közelében Forrás: AFP/NurPhoto/Christian Marquardt

Vélhetően ennek a mihamarabbi megvalósítása érdekében

szeretné Matteo Salvini saját magának megszerezni a belügyi tárcát.

Az olaszok a migráció kezelésére nem kaptak semmilyen kézzelfogható segítséget Brüsszeltől.

Az unió központjában úgy tekintenek Itáliára, mint az EU migránstáborára.

Ráadásul Rómának még meg kell küzdenie azzal, hogy a Soros Györgyhöz kötődő álcivil szervezetek ezrével szállítják Líbiából az illegális bevándorlókat Szicília és Lampedusa szigetére.

Olaszországban így is több mint ötmillió bevándorló él,

a helyi adófizetőknek pedig elege van már abból, hogy a rendkívül súlyos helyzetben lévő gazdaság helyreállítása helyett a migránsokra kell költsenek.

Az eurózóna és a gazdaság helyzete

Olaszország az eurózóna legnagyobb vesztesének számít, ezért azt is meg szeretné reformálni az új kormány.

Az országban a közös pénzügyi övezetbe való belépés óta, azaz már közel két évtizede nincs érdemi gazdasági növekedés.

Konkrétabb tervek egyelőre még nem szivárogtak ki, de a nyilatkozatok alapján arra lehet számítani, hogy visszafognák Brüsszel és főleg Berlin törekvéseit.

Az euróövezetből való kilépés viszont lekerült a napirendről.

A megszorításokat Rómára erőszakoló, frankfurti székhelyű Európai Központi Banktól azt kérik, hogy az államadóságuk egy részét engedjék el.

Európai Központi Bank új épülete Forrás: AFP/Daniel Roland

Az olasz államadóság az EU-ban a második legnagyobb, és a GDP 130%-át teszi ki.

A Liga és az Öt Csillag magyar mintára családtámogatási rendszert, adócsökkentést és nyugdíjreformot is kezdeményez.

További súlyos probléma a munkanélküliség, ami 12%-os nemzeti szinten, de a déli régiókban ennek a kétszerese. A fiatalok körében ez az arány 38% körül van.

Ráadásul délen a lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt él.

Az új gazdasági miniszter állítólag Luigi Di Maio lehet.

Oroszország kérdése

A leendő olasz kormány az Oroszországgal való viszonyát új, pragmatikus alapokra akarja helyezni, előnyben részesítve a nemzeti érdeken alapuló bilaterális kapcsolatokat az EU-s kötelezettségek rovására.

Matteo Salvini és Luigi Di Maio már ki is jelentették, hogy

júliusban meg fogják vétózni a Moszkvára kiszabott szankciók meghosszabbítását, mert azok gazdasági értelemben sokat ártanak Rómának.