Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A híradás szerint ez esetben együtt lenne annak a három országnak a vezetője, amelyek 1953-ban aláírták a koreai háborút lezáró fegyverszüneti megállapodást. Megvitathatnák azt, hogyan válthatnák fel ezt tényleges békemegállapodással. Ezzel jogilag is pont kerülne a 65 éve befejeződött háborúra a két Korea között, amelyek elméletileg még mindig hadban állnak egymással.
Az április 27-én tartott Korea-közi csúcstalálkozón a két ország elnöke elfogadta az úgynevezett panmindzsoni nyilatkozatot, amelynek harmadik pontja arról szólt, hogy még az idén, vagyis 65 évvel a fegyverszüneti egyezmény aláírása után, Szöul és Phenjan aláírja a békemegállapodást.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy június 12-én Szingapúrban találkozik Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. Ez lesz az első alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik a kommunista rezsim vezetőjével. Tárgyalásainak fő témája a várakozások szerint az észak-koreai nukleáris program felszámolása és a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése lesz.
Kína fontos szerepet játszott a Korea-közi csúcstalálkozó megvalósulásában, valamint abban, hogy Észak-Korea ígéretet tett a félsziget atommentesítésére. Kim Dzsongun 2011-es hatalomra kerülése óta a Kína és Észak-Korea közti szövetség meglazulni látszott, Peking ugyanis nem nézte jó szemmel a közvetlen szomszédságában folytatott atomkísérleteket. A döntő fordulatot az jelentette, hogy miután Kína – részben amerikai nyomásra – betartotta az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyre szigorúbb szankcióit, a több mint 90 százalékban Kínán keresztül bonyolódó észak-koreai külkereskedelem jelentős mértékben csökkent. Ez játszhatott közre abban, hogy miután kitűzték a Korea-közi csúcstalálkozó időpontját, valamint tervbe vették Kim Dzsongun ezt követő találkozóját Donald Trump amerikai elnökkel, Kim Dzsongun titokban Pekingbe látogatott, beiktatása óta első alkalommal utazott külföldre.
