"A köd oszladozik, és Theresa May kormányának számos csalása egyre jobban körvonalazódik" – írta.
Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a May-kormány "hazugságát", miszerint a brit szakemberek megállapították, mely országban állították elő a Szkripalék megmérgezéséhez felhasznált vegyi anyagot, éppen a Porton Down-i brit katonai laboratórium vezetője cáfolta.
Hazugságnak nevezte azokat a brit állításokat is, amelyek szerint Moszkvának, rossz történelmi magatartásából kiindulva, indítéka volt Szkripalék megmérgezésére.
Zaharova azt állította, hogy London a saját nemzeti érdekeinek kielégítése érdekében "rendszeresen megsérti a nemzetközi jogot, az etikát és az erkölcsöt". Oroszország korábban felsorolt több okot is, amely a brit "provokáció" indokául szolgálhattak.
Zaharova a cseh államfő nyilatkozatára hivatkozva megcáfolt hazugságként jellemezte Theresa Maynek azt az állítását, miszerint Novicsokot csakis Oroszországban állíthattak elő.
A szóvivő újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Moszkva kétségbe vonja azokat az adatokat, amelyeket Ahmet Üzümcü, Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) főigazgatója közölt a Szkripalék ellen megkísérelt merénylethez felhasznált méreg mennyiségével kapcsolatban. Üzümcü a The New York Times beszámolója szerint kijelentette, hogy nagyjából 50 és 100 gramm közötti – a kutatási célokra alkalmazott mennyiségnél jóval több – folyékony halmazállapotú idegmérget használtak fel a salisbury-i gyilkossági kísérlethez.
"Szakértők szerint 50-100 gramm mérgező hatóanyag – már ha arról az anyagról van szó, amit Nagy-Britannia említett, és amelyről az OPCW falai között folyt a szó – elegendő ahhoz, hogy ne csak két embert, hanem a környező városrészek összes lakóját megmérgezzék. Ez a két ember pedig nemcsak életben maradt, ahogy azt nekünk állítják, de a brit hatóságok közlése szerint (a szervezetük) normálisan működik" – mondta Zaharova.
Az orosz külügyi szóvivő azzal vádolta meg Londont, hogy cenzúrát alkalmaz, és akadályozza azoknak az értesüléseknek a sajtóba való kiszivárgását, amelyek "alátámasztanák a brit kormány részességét ebben az oroszellenes provokációban".
Zaharova szerint a brit vezetés megtiltotta, hogy a sajtó foglalkozzon Szkripal állítólagos, brit hírszerzésbeli tartótisztjével, Pablo Millerrel, valamint Millernek az Orbis Business Intelligence üzleti hírszerző céggel fennálló viszonyával. Ennek a cégnek dolgozott az a Christophet Steele is, aki lejárató dossziét állított össze Donald Trump amerikai elnök állítólagos moszkvai viselt dolgairól.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Zeman bejelentése megerősítette, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatos brit álláspont "tarthatatlan", valamint, hogy ez a történet "abszolút provokatív és kalandor" jellegű. Peszkov ugyanakkor hangsúlyozta, a cseh elnök nem állította azt, hogy hazájában éppen azt az anyagot állították elő, amellyel Szkripalékat állítólag megpróbálták megmérgezni. Moszkva korábban "nagyfokú bizonyossággal hangoztatta azt a feltételezést", miszerint a hatóanyagot a világ több országában is előállíthatták.
Milos Zeman a Barrandov cseh kereskedelmi televízióban csütörtökön kijelentette: "A védelmi minisztérium Brno városában lévő tudományos-kutató intézetében tavaly novemberben kísérleteket végeztek az A-230-as nevű idegbénító méreggel. Mennyisége nagyon kicsi volt. A tesztelést követően (teljesen) megsemmisítették." A cseh katonai hírszerzés szerint az A-230 a Novicsok idegmérgek osztályába tartozik.
Peszkov pénteken kijelentette azt is:
Oroszország továbbra sem tudja elfogadni azt, hogy Nagy-Britannia megtagadja tőle a Julija Szkripalhoz való konzuli hozzáférést,
megítélése szerint megsértve ezzel a vonatkozó bécsi egyezményt. Moszkvának továbbra sincs tudomása arról, hogy hol tartózkodik a volt orosz-brit kettős ügynök (orosz állampolgárságú) lánya, de továbbra is azon dolgozik, hogy érvényesíthesse a konvenció által szavatolt jogait.