Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A biztonságpolitikai szakértők ritkán optimisták, a jelentéseik pedig még kevesebb okot adnak az örömre.
A Müncheni Biztonságpolitika Konferencia idei címe:
A szakadékba – és onnan vissza?
szintén bizonytalanságot vetít előre.
Wolfgang Ischinger, a rendezvény házigazdája szerint a tavalyi év során világ ismét közelebb került egy fegyveres összetűzéshez.
Ő elsősorban Észak-Korea és az Egyesült Államok között elmérgesedett viszonyra, Szaúd-Arábia és Irán rivalizálására, illetve Európában a NATO-Oroszország kapcsolatok további romlására utal.
Aggódik továbbá a közel-keleti helyzet miatt, amin nagyon sokat ronthat a török beavatkozás Szíriában.
Szerinte
el sem tudjuk képzelni, hogy milyen katasztrófával járhat, ha Washington és Ankara esetlegesen katonai összetűzésbe kerülhet egymással.
Vélhetően azért hívták meg Törökország kormányfőjét a konferenciára, hogy ennek elejét vegyék.
Európának a jövőben többet kell költenie a saját biztonságára, mivel már nem biztos, hogy Amerika megvédi őket, főleg ha a GDP-jük 2%-át nem fordítják hadügyi kiadásokra, ahogy arra valamennyien ígéretet tettek még a NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján.
Angela Merkel német kancellár is arról beszél, hogy az európaiaknak a saját kezükbe kell venniük a sorsukat, de ennek ellenére Berlin nagyon keveset költ honvédelemre.
Ha 2024-ig – ahogy megígérték – az EU tagállamai és Norvégia 2%-ra emelik a hadi kiadásaikat, akkor az észak-atlanti szervezet költségvetése 50%-kal megnő, elérve a 386 milliárd dollárt.
A hatékonyság növelése érdekében szükség van a kontinens hadseregeinek az minél jobb összekapcsolására, illetve a digitalizációjára.
Jelenleg egyikre sem fordítanak elegendő forrást.
Fontos lenne az európai hadiipar jobb összehangolására is,
ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a tagországoknak német és francia fegyvereket kellene vásárolniuk.
Az előkészítő dokumentumok megemlítik az Európai Unió 25 tagállama által aláírt Állandó Strukturált Együttműködés (Permanent Structured Cooperation - PESCO) nevű okmányt, amelynek célja hosszabb távon egy közös hadsereg létrehozása, amit sokan támogatnak.
A klímaváltozás és az ezzel részben összefüggő migrációs hullám szintén nagyon fontos fejezetei lesznek a konferenciának. A dokumentum szerint az elmúlt három évben hőségrekordok dőltek meg világszerte, növekedett továbbá a nagy erősségű viharok és árvizek kockázata is.
Felhívják a figyelmet a klímaváltozás, a regionális katonai konfliktusok és az illegális migráció összefüggéseire.
