Be nem jelentett tüntetéshez és szabályos demonstrációkhoz, felháborodáshoz és tiltakozáshoz vezetett Németországban egy brutális gyilkosság, amelyet egy szíriai és egy iraki migráns követett el. Chemnitzben
vasárnap hajnalban leszúrtak egy 35 éves német férfit a belvárosban.
Az áldozatot kórházba szállították, ahol belehalt sebesüléseibe. A két gyanúsítottat őrizetbe vették, majd letartóztatták. Arról, hogy mi előzte meg a brutális mészárlást, ellentmondásosak a hírek. Először arról volt szó, hogy a két migráns szexuálisan zaklatott egy nőt, majd az is szóba került, hogy egyszerűen ki akarták rabolni áldozatukat. Természetesen a rendőrség - mint minden migránsok által elkövetett bűncselekmény ügyében - ezúttal is titkolózik és ködösít.
A Tag24.de német hírportál úgy tudja, hogy a késelésben megsérült két másik ember, egy 33 és egy 38 éves férfi is.
A legfrissebb hírek szerint a chemnitzi rendőrség összesen négy esetet vizsgál a történtekkel kapcsolatban,
összesen ennyi bejelentés érkezett, ezek között két tettleges támadás, egy fenyegetés, valamint egy hatósági személy elleni erőszak.
Az eset óriási felháborodást váltott ki a szászországi településen. Vasárnap délután egy nagyjából 800 fős csoport felvonulást tartott Chemnitz központjában. Hétfőn már bő ötezer tüntető és jóval kevesebb ellentüntető gyűlt össze Chemnitz belvárosában. Jelentős számban vonultak fel rohamrendőrök, két vízágyút is a helyszínre irányítottak. Mindkét csoportból dobáltak petárdákkal és egyéb tárgyakkal, az ABC szerint hat ember megsérült, de a demonstrálók legnagyobb része békésen viselkedett.
A hét végén történt esettel kapcsolatban Angela Merkel kancellár is kifejtette a véleményét szóvivője útján. Steffen Seibert természetesen a tiltakozókat ítélte el, mert elfogadhatatlan, hogy bárki is "hajtóvadászatot folytat eltérő származású, eltérő kinézetű emberek ellen, vagy félelmet próbál terjeszteni". Egyben elítélte az önbíráskodást, amivel csak olajat öntött a tűzre, az emberek ugyanis éppen a rendőrség tehetetlensége miatt vonultak utcára.
A migránsok által elkövetett bűncselekmények az utóbbi hónapokban megszaporodtak Németországban. Augusztus közepén Drezda belvárosában őrizetbe vettek egy afgán férfit, aki
egy konyhakéssel hadonászott, és szemtanúk szerint azt kiabálta: Allah akbar!
A rendőrség mozgósított egy különleges egységet is, amelyet életveszélyes helyzetek kezelésére képeztek ki. A férfi megpróbált elmenekülni, de lefegyverezték és őrizetbe vették. Szintén augusztusban történt, hogy a francia határnál fekvő Offenburgban
egy szomáliai migráns egy rendelőben leszúrt egy orvost, aki a helyszínen belehalt a sérüléseibe.
Az is kiderült, hogy a német fővárosba teljesen ellenőrizetlenül érkeznek a szélsőséges, szalafista muszlimok, közülük ráadásul rengetegen fogékonyak arra, hogy iszlamista terrorista váljon belőlük. Az Iszlám Állam pedig menekültnek álcázza a bejuttatott terroristáit. A fővárosban közel 1000 szalafistáról tudnak a hatóságok – ez 2017-es statisztika, az azt megelőző évben pedig „mindössze" 840-en voltak. Ennek az ezer erősen szélsőséges muszlimnak a fele hajlamos az erőszakra és a további radikalizálódásra is.
Az, hogy hogyan változtatja meg egy német település életét a migránsok betelepítése, világosan kiderült Boostedt esetéből.
Az elmúlt három évben 1200 migránst telepítettek a kisváros katonai barakkjaiba.
Az illegális bevándorlóknak köszönhetően 26 százalékkal nőtt a népesség. A német NDR csatornának adott interjút a 4600 lakosú város polgármestere, Hartmut König. A politikus szerint a befogadott migránsok totálisan átformálták a település arculatát, több negatív dolgot emelt ki velük kapcsolatban:
Az NDR riportjából kiderült továbbá, hogy a városba telepített bevándorlók többsége olyan fiatal férfi, akiknek igen kevés az esélyük arra, hogy ideiglenes letelepedési engedélyt kapjanak Németországban. A jelenlegi, botrányos állapotokat figyelembe véve a belügyminiszter beleegyezett, hogy 500 főre csökkentsék 2019-re a Boostedtben élő migránsok számát.
A chemnitzi eset is világosan mutatja, hogy teljes csődbe jutott a migránsok integrációja Németországban. Bár a német munkaügyi hivatal azt közölte, hogy 300 ezer migránsnak van már munkája, de ez egyrészt kozmetikázott adat, másrészt elenyésző szám ahhoz képest, hogy kétmillióan érkeztek. A hivatal kutatóintézete szerint
a következő öt évben arra lehet számítani, hogy a migránsoknak csak a fele fog dolgozni.
Tizenöt esztendő múlva pedig minden harmadik migránsnak nem lesz munkája feltéve, ha a mostani gazdasági folyamatok nem változnak meg. És ez még egy derűlátó jóslat.
A migránsválság mélyülésével párhuzamosan történelmi mélypontra zuhant az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a koalíciós társ szocdemek (SPD) népszerűsége.
Ha most rendeznék a választásokat, akkor a CDU csupán 28, míg az SPD 16,5 százalékot kapna.
A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak a támogatottsága 16,5 százalék, míg a mértéktelen bevándorlással szintén kritikus szabad demokraták 10 százalékon állnak. Szászországban még rosszabb a helyzet a kormánypártok szempontjából, mivel ott a CDU és az SPD közösen csak 41 százalékot kapna szemben az ellenzéki erők 59 százalékával.
A tartományban egyébként jövőre választást tartanak, és látva a kormánypártok nehéz helyzetét, augusztus közepén Merkel Drezdába látogatott, ahol nem éppen szívélyesen fogadták. A német himnuszt énekelve, a trikolórt lobogtatva és bűzös vajsavat tartalmazó néhány ampullát dobálva tüntetett a Pegida (Hazafias európaiak a Nyugat iszlamizációja ellen) és a bevándorlásellenes AfD több száz szimpatizánsa a kancellár ellen, aki újraválasztása óta egyébként először látogatott Szászországba.
Tanulva a bevándorlásellenesekkel való korábbi konfrontációjából ellenőrzött keretek között történt a látogatás. Merkelt párttársa, Michael Kretschmer helyi kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnök előbb egy szerszámgépgyárba vitte, majd a kancellár a helyi CDU-alapszervezethez volt hivatalos.
Nyilvános beszédet Merkel nem is mert tartani, ráadásul a látogatás nem is hozta meg a várt eredményt,
mivel a kereszténydemokraták egy jottányit sem erősödtek a tartományban. A chemnitzi események pedig szintén nem a kormánypártokat fogják erősíteni.
A számok azt mutatják, hogy
indokolt lenne Merkelnek lemondania, mivel a tavalyi Bundestag-választások óta a CDU–CSU közel öt százalékponttal gyengült, és támogatottsága a 30-35 százalékból tartósan a 30 százalék alatti sávba süllyedt
- erről már Kiszelly Zoltán beszélt. Ugyanez érvényes a szociáldemokratákra. A választások óta 20 százalékról 14-15 százalékra esett a támogatottságuk, „mert népszerűtlen politikát visznek" – tette hozzá. Kiszelly szerint Merkel nagyon sikeres politikus volt, aki mindig a többségi álláspontot vette át és karolta fel. Példaként a fukusimai atomerőmű-balesetet hozta fel, amely után az atomerőművek lekapcsolásáról döntött, de ilyen volt a sorkötelezettség eltörlése vagy a homoszexuálisok házasodási jogának biztosítása is, amelyet a többség támogatott.
Az euróválság idején ez még sikerült neki, de a 2015-ös migrációs válság után már nem működött, amikor a németek szembesültek azzal, hogy milyen árnyoldalai vannak, amikor egymillió migránst befogadnak – hangsúlyozta. Ettől kezdve Merkel folyamatosan sodródott. Európai kvótát akar a mai napig, amely véleménye szerint lökést adhat az európai gazdaságoknak, és olcsó munkaerőt biztosíthat. Ezzel szemben
Orbán Viktor és a V4-ek fellépésével egy ellen alternatíva jelent meg, és a német politikustól szövetségesei is elfordultak.
Olaszországban és Ausztriában már nem Merkel és Soros György bevándorláspárti politikáját, hanem a bevándorlás korlátozását támogatják
– mondta a szakember.
A német kancellár „ezoterikus beszédmódot" honosított meg Németországban Kiszelly Zoltán szerint. Példaként idézte a kancellárt: a 2015-ös ellenőrzés nélküli tömeges beáramlás nem ismétlődhet meg, de Németország jól tette, hogy az emberséges arcát mutatta a világnak.
Egyszerre fúj hideget és meleget, és mindkét álláspontot képviselőknek is üzent egy mondatban
- mondta Kiszelly. A visegrádiak, az olaszok és az osztrákok azt mondják, hogy a külső határokat védeni kell, hogy a schengeni övezeten belül megmaradjon a szabad mozgás lehetősége, és azt szorgalmazzák, hogy a segítséget kell odavinni, ahol az emberek nélkülöznek.