Az orosz elnök nem akar részt venni Porosenko választási kampányában

Vlagyimir Putyin, orosz elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a kercsi incidenst követően nem volt hajlandó fogadni Petro Porosenko telefonos megkeresését. Ezt azzal indokolta, hogy nem kíván részt venni az ukrán elnök választási kampányában.

Az orosz elnök újságíróknak nyilatkozott erről szerdán Moszkvában.

Nem arról van szó, hogy egyszerűen kitérek, és nem akarok beszélni Pjotr Alekszejevic Porosenkoval. Arról van szó, hogy nem akarok részt venni a választási kampányában

- mondta Putyin, aki szerint Porosenko kiprovokált mesterséges válsághelyzeteket hoz létre, amelyekért rögtön Oroszországot teszi felelőssé.

Utána pedig azonnal azt akarja demonstrálni, hogy sikeresen megoldja a felmerülő problémákat. Ez egy egyszerű kombináció, és ezekben a kombinációkban én nem kívánok, és nem fogok részt venni

- jelentette ki az orosz elnök. Putyin, aki a kercsi incidenst korábban előre kitervelt provokációnak minősítette, a hónap folyamán legalább kétszer azzal vádolta meg a jelenlegi kijevi vezetést, hogy nem törekszik az ukrajnai válság békés rendezésére, a minszki megállapodások végrehajtására.

Az orosz államfő értésre adta, hogy egy új hivatali partnerrel lenne kész ismét tárgyalásba bocsátkozni.

Vlagyimir Putyin, orosz elnök. Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev

Ukrajnában a tervek szerint március végén tartanak elnökválasztást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette, hogy Oroszország a november 25-én a Kercsi-szoros közelében elfogott 24 ukrán tengerész és elhárító szabadon bocsátását követelő felszólítások dacára is le fogja velük szemben folytatni ellenük azokat az eljárásokat, amelyeket az orosz törvények a határsértés esetén előírnak. Nem kívánta kommentálni azt az amerikai külügyminisztériumi állásfoglalást, amely erősödő következményeket és fájdalmat helyezett kilátásba Moszkva számára arra az esetre, ha a foglyul ejtett ukránokat nem engednék el.

Peszkov közölte, hogy

az ukrán foglyok kicserélésére irányuló javaslatokat mérlegelni fogják Moszkvában.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kialakult helyzetben nem látja-e veszélyét az Északi Áramlat-2 fölgázvezeték meghiúsulásának, úgy fogalmazott: a rosszhiszemű konkurenciája harmadik országok részéről valóban fennáll és a veszély meglehetősen régóta megnyilvánul. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán azt mondta, hogy a Donyec-medence térségében az ukrán katonai támadó potenciál megerősítése tapasztalható.

Moszkva erősen kifogásolta, hogy a brit hadsereg kiberbiztonsági szakembereket vezényelt Ukrajnába.

A szóvivő Kurt Volker ukrán ügyekben illetékes amerikai külügyi különmegbízottról szólva úgy vélekedett, hogy a diplomata megbízatása a valójában válság elmélyítésére, nem pedig annak megoldására szól. A bírálatot az váltotta ki, hogy Volker sürgette az ukrán tengerészek haladéktalan szabadon bocsátását és a három lefoglalt hajó visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy az európai országok vegyék fontolóra újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen a kercsi incidens miatt.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Sérüléseka Kercsi incidensben az oroszok által megszállt három ukrán hadihajó egyikén (j) a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoros közelében. Forrás: MTI/AP/-

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt 30 napra hadiállapotot vezettek be Ukrajnában.

Petro Porosenko ukrán elnök látogatást tesz az észak-ukrajnai Csernyihivben lévő katonai kiképzőközpontban. Porosenko javaslatára két napja vezették be a hadiállapotot tíz megyében 30 napos időtartamra a Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt. Forrás: MTI/EPA/Pool/Ukrán elnöki sajtószolgálat/Mikola Lazarenko

A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.

Moszkva szerint a kercsi provokáció ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.