A sikertelenség egyik oka az oktatás; az 1990-es években nagyon sok olyan migráns érkezett Svédországba Európán kívülről, akinek a leszármazottai nem hajlandók részt venni a svéd oktatásban, így munkanélküliek lesznek, kívül rekednek, illetve sok más negatív következményt is von maga után ez a folyamat – fejtette ki Flamm.
A szakértő elmondta:
a migráció továbbra is vezető téma Svédországban.
A jelenlegi átmeneti kisebbségi kormány szigorította a menekültpolitikát, illetve történtek változások a bevándorláspolitikában. Próbálják megerősíteni a rendőrséget, valamint átalakítani az oktatást, megoldani az önkormányzatok finanszírozását, mert az integrálás költségei egyre magasabbak az országban.
Ennek költségeit „természetesen” a svéd adófizetők állják.
Flamm László hangsúlyozta: a svéd társadalom mindig befogadó volt, megadják a lehetőséget a vallási, etnikai kisebbségeknek, hogy gyakorolják szokásaikat, ápolják hagyományaikat. Az ország most próbál egyensúlyt teremteni a migrációs kihívások és a hagyományos svéd befogadó, integráló jóléti állam között.
Az ugyancsak sikertelen svéd kormányalakítási kísérletekről a szakértő elmondta: a jelek szerint egyik párt sem hajlandó feladni a programját.
A helyzet lassan tarthatatlanná válik, mert november közepén el kell fogadni az új költségvetést, valamint új kormányt kell alakítani.
Ha ez nem történik meg, akkor legkésőbb december 25-éig új választásokat kell kiírni, amire hatvan éve nem volt példa Svédország történetében – tette hozzá.