Érvénytelen lett a macedón népszavazás

Szkopje, 2018. szeptember 30. Az ország névváltoztatásáról szóló népszavazáson való alacsony részvételt ünneplik a referendum ellenzői a parlament épülete előtt Szkopjéban 2018. szeptember 30-án. A valamivel több mint 1,8 millió, szavazásra jogosult macedón állampolgárnak ezen a napon arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy támogatja-e az ország EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a délszláv ország nevének Macedóniáról Észak-Macedóniára történő megváltoztatását. (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)

A köztársasági választási bizottság előzetes eredményei szerint a szavazásra jogosultak 36,11 százaléka járult az urnák elé vasárnap a macedóniai népszavazáson, ami azt jelenti, hogy érvénytelen lett a referendum.

A szavazóképes lakosság több mint felének kellett volna voksolnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, ám az ehhez szükséges valamivel több mint 900 ezer szavazópolgár helyett nem egész 600 ezer ember válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

Az alacsony részvételt ünneplik a referendum ellenzői a parlament épülete előtt Szkopjéban Forrás: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

A választási bizottság közlése szerint az eddig feldolgozott adatok alapján az is látszik, hogy a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt a feltett kérdésre.

Így is kezdeményezni fogják az alkotmánymódosítást

Mivel csupán véleménynyilvánító népszavazásról volt szó,

a kormány a sikertelenség ellenére is várhatóan kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást,

amelynek eredményeként a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Amint ez megtörténik, az athéni parlament is ratifikálja azt az egyezményt, amelyet a macedón és a görög miniszterelnök írt alá júniusban, és amelyet a szkopjei törvényhozás már becikkelyezett, ezt követően pedig minden akadály elhárul az elől, hogy folytatódhasson Szkopje európai uniós és NATO-integrációja.

Zoran Zaev korábban arról beszélt, hogy a népszavazás megmutatja majd, hogy az állampolgárok támogatják-e azt a politikát, amelyet képvisel, és hajlandóak-e bizonyos kompromisszumokra az euroatlanti integráció érdekében.

A közvélemény-kutatások alacsony részvételre utaló eredményeit látva azonban később módosította álláspontját, és azt mondta:

aki nem megy el szavazni, annak a véleménye voltaképpen nem is számít,

azt veszik majd csak figyelembe, hogy aki leadta voksát, az igennel vagy nemmel válaszolt-e.

Vasárnap este, az előzetes eredmények kihirdetése után a kormányfő megerősítette: ha az igenek kerültek többségbe, akkor a nem kellő mértékű részvételi arány ellenére is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást és a névváltoztatást. Hozzátette, hogy ha az ellenzék nem tartja tiszteletben az emberek akaratát, akkor más demokratikus eszközzel, előre hozott választással fogják őket erre rávenni.

Az ellenzék szerint a kormány politikája megbukott

A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelheti el, ő ugyanis nyíltan bojkottra szólította a macedónokat, és kijelentette: ő maga nem megy el szavazni vasárnap.

Szintén sikerként értelmezheti az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább azt mondta, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint, azt viszont leszögezte, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatást.

Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján reagált a miniszterelnök kijelentésére.

Szerinte a macedónok döntöttek, és azt akarják, hogy az ország megtartsa nevét,

Zoran Zaev pedig nem az előre hozott választásokkal kell, hogy foglalkozzon, hanem véglegesen politikai nyugdíjba kell, hogy vonuljon, hiszen politikája megbukott.

1991 óta tart a névvita

Az eredmény, illetve az emberek távolmaradása alátámasztja azokat a felméréseket, amelyek szerint bár a macedónok elsöprő többsége támogatja hazája európai és észak atlanti integrációját,

sokak szerint a Görögországgal kötött egyezmény megalázó Macedónia számára.

A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó vitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserébe pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A névvita 1991 óta áll fenn Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.

Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.