Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Jobboldali győzelem várható Szlovéniában a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon: a közvélemény-kutatások szerint a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) áll győzelemre, a második helyen egy parlamenten kívüli párt áll, a szociáldemokraták pedig a harmadik helyre szorultak.
A Vecer és a Dnevnik című napilapok által a héten készített felmérés eredménye szerint jelenleg Janez Jansa jobboldali pártja, az SDS áll az első helyen 25,5 százalékkal, a másodikon pedig Marjan Sarecnek, Kamnik város polgármesterének nemrég alapított pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) jócskán lemaradva 13,7 százalékkal. Sarec tavaly függetlenként indult az elnökválasztáson, és a második fordulóban mindössze öt százalékponttal kapott kevesebb szavazatot, mint Borut Pahor régi-új elnök. A harmadik hely a jelenlegi kormánykoalíció baloldali tagjáé, a Szociáldemokrata Párté (SD) mintegy 12,5 százalékkal.
Az említett pártokon kívül a 4 százalékos parlamenti küszöb felett teljesített Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 8,8 százalékkal, a Karl Erjavec ügyvivő külügyminiszter vezette koalíciós párt, a nyugdíjaspárt (DeSUS) 8,1 százalékkal, a konzervatív kereszténydemokrata párt, az Új Szlovénia (NSi) 8,3 százalékkal és a Baloldal (Levica) 6,6 százalékkal.
Jól látszik, hogy a kisebb pártok támogatottsága gyakorlatilag megegyezik, így szavazóik aktivitása és a részvétel a köztük lévő erőviszonyokat nagyban megváltoztathatja. Egyáltalán nem lehet kizárni, hogy harmadik helyre befut majd a kereszténydemokrata Új Szlovénia, és a bukott szocdemek lényegesen rosszabbul szerepelnek majd. A kisebb pártok közötti különbségek a hibahatáron belül vannak, így pedig a jövendő koalíciós kimenetelekről csak az eredmények ismeretében lehet biztosat mondani.
A szlovén sajtó szerint Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel próbál abszolút többséget szerezni, ehhez egyelőre még kellenek szavazatok. Jansa egyértelmű migránsellenes politikájával szerzett népszerűséget és törte meg a baloldali pártokat, amelyek bevándorláspártiak.
A szlovéniai előrehozott választások legfőbb témája a migránsválság volt.
Jansa szerint Szlovéniának
a közeljövőben nem csak gazdasági, hanem biztonsági kihívásokkal is szembe kell néznie, az egyik ilyen pedig az illegális migráció kérdése.
Úgy vélte, hogy Szlovéniának nem szabad naivnak lennie a bevándorlással kapcsolatban.
Miro Cerar távozó miniszterelnök pártját a mandátum utolsó évében a polgárok mindössze egyharmada támogatta. Arra hivatkozik, hogy Szlovéniát súlyos pénzügyi összeomlás fenyegette, a kormánynak azonban sikerült stabilizálnia az országot.
Cerar még márciusban lemondott posztjáról, miután a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper-Divaca vasútvonal egy 27 kilométeres szakaszán tervezett második vágány építéséről tavaly szeptemberben rendezett népszavazás eredményét. Cerar szerint a bíróság döntése miatt kétségessé vált a kormánya egyik legfontosabb tervének kivitelezése.
A politikus ugyanakkor arra is utalt, hogy az utóbbi időben egyre több nézeteltérése volt a koalíciós partnerekkel.
A harmadik legnépszerűbb tömörülés, a Szociáldemokrata Párt elnökében, Dejan Zidan távozó mezőgazdasági miniszterben a sajtó nem lát lehetőséget. A lapok szerint Zidannak hiányzik a karizmája, ugyanakkor egy balközép koalíciós kormánynak ismét stabil tagja lehet.
Politikai elemzők is megerősítették, hogy a várható koalíciós felállásról biztosat csak a választási végeredmény fényében lehet mondani. Matevz Tomsic szerint a pártok folyamatosan változnak, régi szövetségek omlanak össze, újak emelkednek fel. Egy ilyen belpolitikai konstellációban
komoly esély van arra, hogy Jansa stabil koalíciót hoz létre.
A baloldalnak nincs esélye arra, hogy az elmúlt négy év kormányzását folytassa.
Bár a szlovén gazdaság jól teljesített 2017-ben és 2018 elején is azzal, hogy több mint 5 százalékos bővülést sikerült felmutatni, de ennek ellenére a választók egyáltalán nem elégedettek. A robosztus bővülés ellenére az egyre hosszabb kórházi várólisták, az alacsony bér-és nyugdíjnövekedés és az egyre inkább versenyképtelen üzleti környezet okozta problémák határozták meg a kampányt. Az ellenzéki pártok adócsökkentést, az egészségügy rendbetételét és a bürokratikus akadályok lebontását ígérték.
Borut Pahor államfő áprilisban írta ki az előrehozott választásokat, amelyet az eredeti időpontnál mindössze egy héttel korábban tartanak.
Pahor nemrég azt mondta: annak ad kormányalakítási megbízást, aki relatív többséget tud szerezni a választásokon. Vagyis ez szinte biztosan a bevándorlásellenes Janez Jansa lesz.
A szlovén nemzetgyűlés 90 tagú, a két kisebbségi képviselőt, a magyart és az olaszt külön körzetben választják meg. Rájuk csak a nemzetiségek szavazhatnak. A magyar képviselői helyért ketten, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Lendva alpolgármestere és Sobocan Gabriella, az előző parlamenti képviselő, Göncz László munkatársa indulnak.
A szlovén választói kedv évről évre csökken, amit a tavaly tartott elnökválasztás is igazolt, amikor a részvételi arány ötven százaléknál kevesebb volt. Szakértők szerint a parlamenti választásokon a szavazásra jogosult 1,6 millió választópolgár valamivel több mint 50 százaléka fog az urnákhoz járulni.
