Nem szállhattak szembe a terroristákkal a katonák a Bataclannál

(FILES) This file photo taken on November 12, 2016 shows a French policeman standing guard in front of the Bataclan concert hall in Paris during the concert by British musician Sting to mark the first anniversary of the November 13 Paris attacks. France suffered its worst terror attack when 130 people died in a string of bombings and shootings at the Bataclan concert hall and several bars and restaurants in Paris, and at the stadium in Saint-Denis on November 13, 2015. / AFP PHOTO / PHILIPPE LOPEZ

Segítségnyújtás elmulasztásának gyanújával a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat túlélői és az áldozatok hozzátartozói közül mintegy harmincan feljelentést tettek pénteken ismeretlen tettes ellen, hogy kiderüljön: a járőröző katonák miért nem avatkozhattak be a Bataclan koncertteremnél a terroristákkal szemben.

A két és fél évvel ezelőtti párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő és Kalasnyikov gépkarabéllyal felfegyverzett terrorista hatolt be a Bataclan épületébe, ahol az Eagles Of Death Metal amerikai zenekar adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek, több mint négyszázan megsebesültek.

A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg. A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett.

„Miért akadályozták meg a Sentinelle (Őrszem) hadművelet nyolc katonáját, akik a Bataclan előtt voltak a támadás első pillanatától, hogy megpróbálják ártalmatlanítani a terroristákat?" – írták közleményükben Samia Maktouf, Océane Bimbeau és Jean Sannier, a panaszosok ügyvédei.

A Famas gépkarabéllyal felfegyverzett katonák a feletteseik parancsára nem léptek közbe az elsőnként helyszínre érkező rendőrök oldalán, akinél csak oldalfegyverek voltak.

A rendőrök ezért kölcsönkérték a katonai fegyvereket, de a katonák a szabályzatuknak megfelelően nem adták át a fegyvereiket.

Nem ez az első alkalom, hogy a túlélők és az áldozatok hozzátartozói szeretnének választ kapni arra, hogy miért nem léptek közbe a katonák: 2016-ban nyolcvan másik túlélőt és a Bataclant képviselő ügyvéd fordult a vizsgálóbírókhoz azért, hogy indítsanak vizsgálatok amiatt, hogy a katonák nem adták át a fegyvereiket a rendőröknek. Ugyanebben az évben a merénysorozattal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozott a kérdéssel.

„Egyértelmű, hogy a katonák parancsot kaptak, hogy ne nyissanak tüzet, miközben terroristák álltak velük szemben. Arra a kérdésre, hogy ki adta a parancsot a be nem avatkozásra, soha nem tudtuk meg a választ. A többi képviselővel együtt el voltunk képedve" – mondta a Le Parisien című lapnak Georges Fenech, a vizsgálóbizottság jobboldali elnöke, volt vizsgálóbíró.

Forrás: AFP/Philippe Lopez

A helyszínen lévő egyik rendőri vezető a vizsgálóbizottság előtt elmondta, hogy amikor engedélyt kért a feletteseitől a katonák bevonására a terroristák hatástalanítására, a párizsi prefektúrától azt a választ kapta, hogy "katonák nem avatkozhatnak be, nem háborús övezetben vagyunk".

A koncertterembe végül egy környéken járőröző rendőr és a sofőrje – engedély nélkül – egyedül ment be, s a rendőr pisztolyával lelőtte az egyik dzsihadistát. A másik két terrorista ekkor abbahagyta a lövöldözést, és néhány tússzal együtt elbarikádozták magukat.

A túszejtés két órán át tartott, ugyanis ennyi ideig kellett várni arra, hogy a rendőrség elitalakulatai, a RAID és a BRI megérkezzenek a helyszínre, és megölve a két dzsihadistát kiszabadítsák a túszokat.

Az ügyvédek célja, hogy vizsgálat induljon annak megállapítására, hogy kik voltak a katonákat érintő döntések meghozatalában a felelősök, illetve, hogy az állam "tisztázza az Őrszem hadművelet feladatait". Katonák a 2015. januári Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni támadás óta járőröznek a francia utcákon a legmagasabb szintű terrorkészültség keretében.