Egy teljesen átlagos amerikai tinédzser, Keziah Daum, aki Utah állam egyik kisvárosában él, azt találta ki, hogy hagyományos kínai ruhában, úgynevezett csipaóban megy el az iskolai bálra. A középiskolás lányok között mindig nagy verseny volt, hogy kinek a báli ruhájából lesz beszédtéma, de Keziah Daum arra nem számított, hogy nemzetközi ügy lesz az ötletéből. Semmilyen kötődése nincsen a kínai kultúrához, egyszerűen csak szépnek találta a ruhát. A báli fotók természetesen felkerültek a közösségi médiára is, ahol vita indult meg. Egyesek felesleges feltűnősködésnek, az iskola hagyományaival szembeni tiszteletlenségnek tartották a rendhagyó ruhát, mások szimplán ízléstelenül rikítónak.
A kínai származású amerikai felhasználók gratuláltak a kínai kultúra felé tett gesztushoz.
Volt olyan anya, aki arról kommentelt, hogy hasonló korú lányát biztatni fogja, hogy viseljen csipaót, büszkén vállalja gyökereit. Mások ugyanúgy esztétikai szempontból tekintettek a ruhára, mint ahogy Keziah Daum, és egyszerűen csinosnak találták.
Aztán a fotók és a téma megjelentek a Twitter kínai megfelelőjén, a Weibón, és viharos gyorsasággal terjedtek szét. Persze sokszor nincsen egyetlen konkrét oka annak, hogy mire harap rá az internet népe. Ebben az esetben azonban sejthető néhány jelenség a háttérben. A hagyományos ruha egyre népszerűbb Kínában is. Az úgynevezett „kulturális forradalom" skizofrén ideológiája szerint Mao Ce-tung rendszere üldözött mindent, ami nyugati, ugyanakkor azt is, ami az ősi kínai kultúra része volt, mint például a csipaót. Azonban a mai Kína igyekszik visszatalálni ősi értékeihez, és ez a divatban is megjelenik.
Kína első emberének Hszi Csin-pingnek a felesége, Peng Li-jüan (egykori kínai popsztár) a közelmúltban több hivatalos eseményen is csipaóban jelent meg.
Másrészt Kína egész történelme során bezárkózó politikát folytatott, amelyről felismerték, hogy a globalizált világban ez már tarthatatlan. Kína igyekszik az egész világon terjeszteni a kultúráját, például már Budapesten is működik egy Konfuciusz Intézet. Ezért válthatott ki nagy visszhangot egy átlagos amerikai tinédzser gesztusa, aki kíváncsian fordult a kínai kultúra felé. Nemcsak a közösségi média foglalkozott vele, hanem több kínai újság is. Volt olyan cikk, amely azt javasolta, hogy Keziah Daumot hívják meg Kínába, és csapjanak hírverést az esemény körül.