A gyenge, migránsbarát francia kormányon gúnyolódnak a terrortámadás után

Vágólapra másolva!
Ritkán fordul elő a francia (és belga) újságok internetes hozzászólásait olvasva, hogy ennyire egységesen reagálnak az emberek egy eseményre. A francia kormány migránspolitikájának a csődjét látják a mai terrortámadásban. Ahogy több cikkben is megírtuk, egy marokkói terrorista túszokat szedett egy Carcassone mellett szupermarketben, három embert megölt, öt embert (köztük két rendőrt) súlyosan megsebesített. Az egyik vevő és az egyik túszért saját magát felajánló, hősnek tartott rendőrtiszt életveszélyben van. A terrorista az Iszlám Állam katonájának mondja magát, Allah Akbart üvöltött, amikor elfoglalta a szupermarketet és a terrorelhárítók szerint nyilvántartott, veszélyes bűnöző volt. Valahogy mégis szabadon mászkálhatott Franciaországban.
Vágólapra másolva!

Igazából három jellemző alapgondolat figyelhető meg a Figaro, a Le Point, a Le Parisien, az M6, a Le Soir és a sudinfo hozzászólásaiban. Egyrészt Macront hibáztatják, hiszen a migránsokkal szemben kemény szavakat használó, a látszat szintjén eltökélt, de valójában semmi konkrét intézkedést nem hozó elnök alatt sokat romlott a helyzet, ebben a tekintetben. Nem kezdődött meg a bűnöző migránsok kiutasítása, sőt, az is előfordult, hogy Lyonban egyszerűen elengedtek egy hivatalos papírok nélküli bolti tolvaj migránst a rendőrök, mert nem volt kedvük bezárni. Másnap aztán Marseille-ben elvágta két egyetemista lány torkát.

A másik a düh: hogyan lehetséges, hogy a terrorelhárítók tudtak Redouane Lakdimről, tudták, hogy Szíriába akart szökni az Iszlám Államért harcolni, köztörvényes ügye is volt, mégis szabadon grasszált. Szidják az integráció sikertelenségét, hogy az első (de még a másodgenerációs) migránsok is képtelenek beilleszkedni a francia társadalomba, sőt, nem is akarnak. Olyan hozzászólást is lehet olvasni, hogy az állam azon gyengesége, hogy csak viselkedjenek a migránsok nyugodtan a saját szokásaik szerint, ide vezet. És a multikultura gondolkodás nélkül támogatása

A harmadik a gúnyolódás. Csak nehogy túlreagáljuk az esetet, biztosan elszigetelt akcióról van szó, nehogy ezután csúnyán nézzünk a migránsokra - mind-mind visszatérő elem. Fájdalmas gúny ez persze, a francia baloldal bírálata, azé a francia (és persze európai) baloldalé, amely mindig a muszlimok mellett van, és a migránsokban kizárólag áldozatokat hajlandó látni.