Lavrov: Moszkva válaszolni fog a nyugati országok "arcátlanságára"

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter

Moszkva nem fogja eltűrni a nyugati országok "arcátlanságát", és válaszolni fog diplomatáinak kutasítására – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Taskentben a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

"Válaszolni fogunk, efelől ne legyenek kételyeik. Mert ilyen arcátlanságot eltűrni természetesen senki sem akar. Mi sem fogjuk eltűrni" – mondta a tárcavezető, miután hétfőn 22 ország több mint 135 orosz diplomatát utasított ki a Szkripal-ügy miatt, az Egyesült Államok pedig ezenfelül elrendelte a seattle-i orosz főkonzulátus bezárását.

Lavrov szerint a történtek alátámasztják azt az orosz következtetést, amely szerint a világon és Európában kevés önálló ország maradt.

"Amikor egy vagy két diplomatát valamely ország elhagyására kérnek, mellesleg elnézést súgva a fülün

kbe, biztosan tudjuk, hogy kolosszális nyomás, kolosszális zsarolás eredménye, amely Washington fő eszköze a nemzetközi színtéren" – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

Szergej Lavrov a helyzetet a palesztinokra gyakorolt nyomáshoz hasonlította, amikor az amerikai fél az értésükre adta, hogy addig nem kapnak pénzt, amíg nem fogadják el a még ki sem alakított álláspontjukat. A tárcavezető szerint ez ugyanolyan zsákbamacska, mint Theresa May brit miniszterelnöknek az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádjai, amelyek "egyszerűen sértik az angolszász, a brit igazságszolgáltatást".

Szergej Lavrov Forrás: Sputnik/Aleksey Nikolskyi

Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati lépések azt mutatják, hogy ezen országok elitjei nem kívánnak hallgatni a közvéleményre. Szavainak alátámasztására a Die Welt című német napilap közvélemény-kutatását hozta fel, amelyben a válaszadók 80 százaléka az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetése ellen foglalt állást.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi moszkvai sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az orosz diplomaták kiutasításának London és Washington a haszonélvezője, és ebből kifolyólag "folytatódni fog a leplezetlen oroszellenes kurzus". Ő is kilátásba helyezte, hogy Moszkva "megfelelő választ ad majd" az Egyesült Államok és az Európai Unió által megtett lépésekre.

Megismételte azt az orosz követelést, hogy London haladéktalanul bocsássa rendelkezésre az összes, a Szkripal-ügyre vonatkozó információt. Nagy-Britannia eddig semmiről sem tájékoztatta Oroszországot.

Zaharova a Facebookon az orosz külügyminisztérium nevében arra kérte a moszkvai brit és amerikai nagykövetséget, hogy juttassa el hozzá a brit fél által a Szkripal-üggyel kapcsolatban az orosz fővárosban akkreditált diplomaták között köröztetett nyomtatványt. A dokumentumról Jon Huntsman, az Egyesült Államok moszkvai külképviseletének vezetője tett említést a TASZSZ hírügynökségnek és a Kommerszant című gazdasági napilapnak adott interjújában.

Huntsman a nyilatkozatban az incidensről szóló "minőségi és meggyőző" beszámolónak nevezte a brit dokumentumot, amely "hasonló múltbeli esetekkel" hasonlította össze a Szkripal-ügyet. Az amerikai nagykövet egyébként az interjúban az Egyesült Államok "legjobb szövetségesének és barátjának" nevezte Nagy-Britanniát, ezért, mint mondta, "nem engedheti meg, hogy válasz nélkül hagyja", ha brit területen ideggáztámadás ér egy brit állampolgárt és a lányát.

Kifejezte ugyanakkor az Egyesült Államok reményét azzal kapcsolatban, hogy létrejön Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója, ha a két fél "sikert" tud elérni a kétoldalú kapcsolatokban. Mint mondta, a találkozó megrendezése nincs határidőhöz kötve.