Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Moszkva ismét megpróbálhatja lángra lobbantani a balkáni puskaporos hordót a szarajevói kormány és a bosnyák lapok szerint.
Dragan Mektici azon a véleményen van, hogy
az oroszok így akarják megakadályozni Bosznia-Hercegovina közeledését, majd csatlakozását a NATO-hoz (Észak-atlanti Szerződés Szervezete).
A forgatókönyv jól ismert Montenegróból, hiszen 2016 októberében a Moszkva által kiképzett zsoldosok megpróbálták kihasználni a podgoricai kormányellenes tüntetéseket, annak érdekében, hogy megöljék Milo Djukanovici miniszterelnököt, aki határozottan támogatta hazája euroatlanti integrációját. A merényletet a helyi hatóságok megakadályozták, Montenegró pedig tavaly júliusban csatlakozott a NATO-hoz.
Bosznia-Hercegovina szövetségi kormánya is az észak-atlanti szervezet tagja akar lenni,
de az ország szerb része ezt határozottan ellenzi.
A szarajevói központi vezetés véleménye szerint az oroszok a montenegrói történetet akarják megismételni náluk is, a szerb szeparatista elnök, Milorad Dodik, a számára kiképzett zsoldosokat az ország NATO-integrációjának az akadályozására használhatja fel, a saját ellenfeleinek a kiiktatása mellett.
A bosnyák titkosszolgálat jelentései alapján a harcosok egy részének a felkészítése már el is kezdődött egy oroszok által használt szerbiai táborban, amit hivatalosan humanitárius központnak neveznek, de valójában más tevékenység zajlik ott. A kiképzések egyik vezetője, Bojan Stojkovici, egy szerb nemzetiségű volt ejtőernyős, aki Oroszországban élt.
A Boszniai Szerb Köztársaság nemzeti ünnepe a múlt kedden volt,
ekkor Dodik elnök arról szónokolt, hogy a helyi szerbek függetlenségi vágya egy legitim politikai célkitűzés.
A múltban már többször elmondta, hogy szerinte Bosznia-Hercegovina egy mesterséges állam, amelynek létezését senki sem akarja igazából.
A '90-es években történt NATO bombázások miatt a szerbek határozottan ellenzik Szerbia és Bosznia csatlakozását az észak-atlanti szervezethez, ezt pedig nyilvánvalóan kihasználja Moszkva. A boszniai szerbek szeparatizmusát pedig azért támogatja Vlagyimir Putyin, mert azáltal erősítheti az orosz befolyást a Balkánon, ugyanakkor teljesen világos, hogy
az euroatlanti integráció nélkül a Szarajevó központú állam a mai formájában nem maradhat fenn.
Az 1992-1995 között zajló boszniai polgárháborút az amerikai nyomásra megszületett daytoni egyezmény zárta le, amely értelmében az országot két részre osztották fel, létrejött a Bosnyák-Horvát Föderáció, amely az állam területének az 51%-át teszi ki, továbbá a fennmaradó részen megalakult a Boszniai Szerb Köztársaság.
A két entitást laza, konföderatív jellegű szervek kötik össze, amelyeknek egyre kisebb a tekintélyük.
A balkáni ország lakosságának a fele muszlim vallású bosnyák, harmada ortodox szerb, 15%-a pedig katolikus felekezetű horvát.
