Meddig fog Németország fegyvereket szállítani háborús övezetekbe?

Foreign minister Sigmar Gabriel (Social Democratic Party - SPD) receives Dresden's St. Georg order during the 13th Semper opera ball in Dresden, Germany, 26 January 2018. This year's motto of the Semper opera ball is called "Magical Dresden - the ball brings luck." Photo: Sebastian Kahnert/dpa

Az egész világ közvéleménye megdöbbenéssel értesült róla, hogy a törökök német tankokat vetettek be a szír polgárháborúban. Egyes sajtóorgánumok azt írták, hogy Erdogan elnök Berlin segítségével gyilkolja a kurdokat, ami szintén hatalmas felháborodást váltott ki, közölte a Deutsche Welle.

Tavalyi adatok szerint Németország az Egyesült Államok és Oroszország után, a világ harmadik legnagyobb fegyverexportőrre.

Ez a téma nagyon megosztja a német közvéleményt, a nagyarányú fegyverkereskedelem ellen általában baloldali szervezetek tiltakoztak.

A harmadik Merkel-kormány 2013-2017 között sokkal több harci eszközt exportált, mint bármelyik berlini adminisztráció előtte.

Elsősorban a Közel-Keletre irányult ez a tevékenység, ahonnan a legtöbb menekült és illegális gazdasági bevándorló érkezett az elmúlt 3 évben.

A szociáldemokrata párti (SPD) Sigmar Gabriel külügyminiszter, még 2013-ban – amikor gazdasági miniszter és alkancellár volt – megígérte, hogy csökkenteni fogják a fegyverexportot, ebből tudjuk, hogy nem lett semmi.

A baloldal érzékenységi küszöbét láthatóan nem éri el a közel-keleti emberek szenvedése, őket csak a profit érdekli.

Sigmar Gabriel, német külügyminiszter Forrás: AFP/Sebastian Kahnert

Arról van tehát szó, hogy Németország olyan államoknak ad el fegyvereket, mint Törökország, Szaúd-Arábia, Katar, Egyiptom, amelyek az utóbbit kivéve

masszívan részt vesznek a szíriai és az iraki konfliktusban,

Kairó pedig a líbiai polgárháborúba avatkozik be.

Ezekből a régiókból jön a migránsok döntő többsége, így

Berlinnek hatalmas felelőssége van a bevándorlási válság létrejöttében.

Amíg a németek anyagi értelemben sokat profitáltak a válságzónákba történő fegyverexportból, addig egész Európa megsinlette annak az egyenes ági következményét, hiszen 2 millió ember árasztotta el a kontinenst.

Berlin harmadik világbeliektől úgy próbál megszabadulni, hogy kötelező betelepítési kvótákon keresztül szétosztja azokat az EU valamennyi tagállama között,

miközben a németek továbbra is eladják a fegyvereiket azoknak az államoknak, amelyek közvetlenül felelősek Szíria, Irak és Líbia helyzetéért.

A németek általában azzal védekeznek, hogy ők nem tudják mi fog történni az általuk eladott fegyverekkel, de az elmúlt évek tapasztalatait megnézve ezt nem túl nehéz kitalálni.

Sigmar Gabriel az Afrín környéki kurdellenes török hadműveletek kiváltotta felháborodás miatt pár napja bejelentette,

Berlin nem fog újabb tankokat leszállítani a törököknek,

azzal az ürüggyel, hogy a mostani német adminisztráció csak ideiglenes megbízatással rendelkezik.

A negyedik Merkel-kormány megalakulása után majd meglátjuk, hogy mi lesz a fegyverexport témakörével, de gyaníthatóan nem fogják feladni az egyik legjövedelmezőbb üzletüket.